Szén-dioxid kimutatása · A mozgás egészségtana

Tételszám: #7 | Kategória: Az emberi szervezet | Szint: Középszint szóbeli (2026)

1. Mire számíts ezen a tételen?

Ez a tétel két feladatból áll, és 2024-től középszinten az A) feladat az elméleti kifejtés, a B) feladat a gyakorlati. Itt tehát:

• A) feladat (elméleti): a mozgás egészségtana,
• B) feladat (gyakorlati): a szén-dioxid kimutatása.

A tananyag a cím sorrendjében halad: előbb a vizsgálat, utána az elmélet.

A szóbeli összesen 50 pont, ebből 5 pont azért jár, hogyan épül fel a feleleted és hogyan használod a szaknyelvet. 30 perc felkészülési időd van, a felelet nagyjából 15 perc, a szükséges segédeszközöket (például a növény- és állathatározó könyvet, a kísérlet eszközeit) a vizsgaszervező biztosítja.

A B) feladat itt kísérlet elvégzése és elemzése. A kísérlet két perc, a pontok nagyobb része azért jár, amit utána mondasz: mit bizonyít a zavarosodás, mihez hasonlítod (ez a kontroll), és honnan származik a szén-dioxid.

2. A vizsgálat: a kilélegzett levegő szén-dioxid-tartalma

Ez teljesítmény, nem lexikon: a bizottság azt nézi, hogyan értékeled a kísérletet.

Mit kapsz, és hogyan végzed el a kísérletet

A tálcán meszes vizet (kalcium-hidroxid tiszta, átlátszó oldata), két azonos poharat, szívószálat, a szobalevegő átbuborékoltatásához pumpát vagy fecskendőt, mellette órát találsz.

Egy figyelmeztetést mondj ki, mert szakszerűséget mutat: a meszes víz maró hatású, a szívószálon csak fújni szabad, felszívni soha. A menet:

1. Két pohárba ugyanannyi meszes vizet öntesz.
2. Megjelölöd őket: az egyik a kísérleti (ebbe megy a kilélegzett levegő), a másik a kontroll (ebbe a szobalevegő).
3. A kísérleti pohárba szívószállal, nyugodt ütemben belefújsz, közben méred az időt.
4. A kontrollpohárba pumpával ugyanennyi ideig szobalevegőt buborékoltatsz, ugyanolyan erősen.
5. A két poharat világos háttér előtt összehasonlítod.
6. Leírod a tapasztalatot, és csak utána következtetsz.

A tapasztalat: a kilélegzett levegőtől a meszes víz tejszerűen megzavarosodik, fehér szemcsés csapadék jelenik meg benne, a kontroll viszont tiszta marad.

A kimutatási reakció: miért zavarosodik meg a meszes víz

A meszes víz kalcium-hidroxid vizes oldata. Ha szén-dioxid éri, vízben rosszul oldódó kalcium-karbonát keletkezik. Ez az apró szemcsés, fehér csapadék lebeg a folyadékban, ettől lesz tejszerű.

Ca(OH)₂ + CO₂ -> CaCO₃ + H₂O

Ez a szén-dioxid kimutatási reakciója: adott anyag plusz adott reagens egyenlő jellegzetes, szabad szemmel látható jel.

Egy dolgot tegyél hozzá: eleinte minél több szén-dioxid megy át a folyadékon, annál erősebb a zavarosodás. Ezért lesz belőle összehasonlítható eredmény, nem csak "igen vagy nem", és ezért kell rövid, azonos ideig buborékoltatni a két pohárban. Ha túl sokáig fújod, a fehér csapadék vízben oldódó anyaggá (kalcium-hidrogén-karbonáttá) alakul, és a folyadék újra kitisztul.

A kontroll: mihez hasonlítunk, és miért kell

A kontroll az az összehasonlító minta, amelyet mindenben ugyanúgy kezelünk, csak a vizsgált tényezőben tér el. Itt ez a szobalevegővel átbuborékoltatott pohár.

Azonos a két pohárban: ugyanaz a meszes víz, ugyanannyi, ugyanannyi ideig buborékoltatva. Az egyetlen különbség: a kísérletibe kilélegzett, a kontrollba szobalevegő megy.

Miért nem hagyható el:

1. A zavarosodás önmagában nem bizonyít semmit. Enélkül azt is mondhatná valaki, hogy a meszes víz amúgy is megzavarosodik, vagy a nyáltól lett zavaros.
2. A kontroll zárja ki a többi magyarázatot. Ha a szobalevegőtől nem zavarosodik meg, a különbséget csak a kilélegzett levegő okozhatja.
3. Így lesz belőle összehasonlítás. A következtetés pontos formája: a kilélegzett levegő több szén-dioxidot tartalmaz, mint a belélegzett.

Figyelj a fogalmazásra: a szobalevegőben is van szén-dioxid, csak nagyon kevés. Nem azt bizonyítottad, hogy a levegőben nincs, hanem hogy a tüdődből kijövőben lényegesen több van.

Honnan származik a kilélegzett szén-dioxid

Itt jön az összefüggés, amit a bizottság vár. A szén-dioxid nem a tüdőben keletkezik, a tüdő csak leadja.

1. A sejtekben sejtlégzés zajlik. A tápanyagot, elsősorban a szőlőcukrot, oxigén segítségével bontják le, hogy energiához jussanak; a folyamat a sejt energiatermelő sejtszervecskéjében, a mitokondriumban zajlik. C₆H₁₂O₆ + 6 O₂ -> 6 CO₂ + 6 H₂O + energia
2. A szén-dioxid a sejtlégzés terméke, tehát minden élő sejtben folyamatosan keletkezik.
3. A sejtből a szöveti hajszálerekbe lép át, mert a gáz a nagyobb töménységű hely felől a kisebb felé áramlik. Ez a szöveti gázcsere: a vérből oxigén lép ki a sejtekbe, a sejtekből szén-dioxid lép be a vérbe.
4. A vér a szív jobb felébe viszi, onnan a tüdőbe.
5. A tüdőhólyagocskák falánál zajlik a tüdőbeli gázcsere. A hólyagocskát sűrű hajszálérhálózat fonja körül, a fal vékony, így a gázok átjutnak rajta: a levegőből oxigén lép a vérbe, a vérből szén-dioxid a levegőbe.
6. Kilélegzed.

Egy mondatban, ahogy ki kell mondanod: a meszes víz megzavarosodása a sejtjeimben zajló sejtlégzés bizonyítéka.

Mi történne, ha a kísérlet előtt futnál egyet

Ez a tipikus "mi történne, ha" kérdés, készülj rá:

1. Futás közben az izmaid sokkal több energiát használnak.
2. Ezért felgyorsul bennük a sejtlégzés, több tápanyag és több oxigén fogy.
3. Több sejtlégzés több szén-dioxidot jelent, hiszen az a folyamat terméke.
4. A vér a tüdőbe szállítja, a légzésed gyorsabb és mélyebb lesz, hogy le tudd adni.
5. A kilélegzett levegőd szén-dioxidban gazdagabb, mint nyugalomban.
6. A meszes víz gyorsabban és erősebben zavarosodik meg, kevesebb befújásból is.

A kontrollal ugyanez nem történik: a szobalevegő nem lesz más attól, hogy te futottál. A rokon kérdésre ugyanígy válaszolj: a kísérlet növénnyel, sötétben is elvégezhető, mert a növény is végez sejtlégzést.

Mit mondj, és milyen sorrendben

Ezt a vázlatot írd fel a 30 perc alatt:

1. Mit kaptam: meszes víz, két azonos pohár, szívószál, pumpa, óra; a meszes víz maró, csak fújni szabad.
2. A menet: azonos meszes víz mindkettőbe, az egyikbe kilélegzett levegő, a másikba ugyanannyi ideig szobalevegő.
3. A tapasztalat: tejszerű zavarosodás, a kontroll tiszta marad.
4. A magyarázat: a szén-dioxid vízben rosszul oldódó kalcium-karbonátot képez, ez teszi zavarossá.
5. A kontroll szerepe: csak így zárható ki más ok; a kilélegzett levegő több szén-dioxidot tartalmaz.
6. Honnan a szén-dioxid: a sejtlégzésből, nem a tüdőből.
7. Az útja: sejt, szöveti gázcsere, vér, szív jobb fele, tüdő, tüdőhólyagocskák, kilégzés.
8. Mi történne, ha futnék: több sejtlégzés, több szén-dioxid, gyorsabb zavarosodás.
9. Zárás: a kísérlet a sejtjeim anyagcseréjét teszi láthatóvá.

3. A mozgás szervei: a csont és az izom

Innentől az A) feladat. Kezdd a felépítéssel, mert erre épül minden további: a mozgás a csont és az izom együttműködése.

A csont felépítése

A csont élő szerv: erek és idegek járják át, sérülés után gyógyul, és egész életünkben átépül. Kívülről befelé:

• Csonthártya: erekben és idegekben gazdag borítás. Innen kapja a csont a tápanyagot, ez veszi körül gyógyuláskor. Ezért fáj annyira, ha megütöd a sípcsontodat.
• Tömör csontállomány: a kemény, teherbíró külső réteg.
• Szivacsos csontállomány: csontgerendákból álló, üregekkel teli belső rész, főleg a csontvégekben. A gerendái a terhelés irányába rendeződnek, ezért erős, de könnyű.
• Csontvelő: az üregeket tölti ki; egyes csontokban ez termeli a vérsejteket.
• Ízületi porc: a csont ízesülő végét borító sima réteg.

A csont anyaga kétféle:

Ezért hajlékonyabb a gyerekcsont (több benne a szerves anyag) és törékenyebb az idős emberé. A csontot a terhelés erősíti: a rendszeres mozgás vastagabbá, sűrűbbé teszi, a mozgáshiány elvékonyítja.

KépA csöves csont felépítése⤢ nagyítható

Kívül a tömör, a csontvégekben belül a szivacsos csontállomány; a velőüreget csontvelő tölti ki. A növekedési porclemez a fiatal csont hosszanti növekedésének helye.

Forrás: Rajz: Pbroks13 (CC BY 3.0), Wikimedia Commons; magyar feliratok: TurboÉrettségi

A csontok kapcsolódása: ízület és varrat

Mozgatható kapcsolat: az ízület. Részei:

• ízületi fej (domború csontvég) és ízületi árok (homorú csontvég),
• ízületi porc mindkét felszínen: csökkenti a súrlódást, tompítja az ütéseket,
• ízületi tok, amely körbezárja a kapcsolatot,
• ízületi üreg a tokon belül, benne az ízületi folyadék, amely keni a felszíneket,
• szalagok, amelyek kívülről rögzítenek és korlátozzák a mozgást.

Nem mozgatható kapcsolat: a varrat. A koponya lapos csontjai fogazott peremmel, mozdíthatatlanul illeszkednek. Előnye a szilárdság: az agy védelméhez merev tok kell. Van átmenet is: a csigolyák közötti porckorong rugóként nyeli el a rázkódást.

A szabály: ahol nagy mozgásra van szükség, ízület van; ahol védelemre, ott varrat.

KépAz ízület felépítése⤢ nagyítható

A két csontvéget ízületi porc borítja, köztük az ízületi üreg, körülötte az ízületi tok, kívül szalagok. Két oldalt az ellentétes pár: a hajlító és a feszítő izom, ínnal a csonthoz tapadva.

Forrás: Rajz: Madhero88 (CC BY-SA 3.0), Wikimedia Commons; magyar feliratok: TurboÉrettségi

Az izom felépítése és működése

A mozgatásban a vázizmok vesznek részt. Ezek harántcsíkolt izmok, akarattal irányíthatók, és ínnal rögzülnek a csonthoz.

Felépítés kívülről befelé: az izmot hártya borítja, a két végén ínná folytatódik; az izom izomkötegekből, a kötegek izomrostokból (ezek az izom sejtjei) állnak; az izomrostokban kétféle, egymás közé csúszó fehérjeszál fut.

A működés lépésenként:

1. Az idegrendszerből inger érkezik a mozgatóidegen az izomhoz.
2. Az inger ingerületbe hozza az izomrostot.
3. A kétféle fehérjeszál egymás közé csúszik, ezért az izomrost megrövidül.
4. A rövidülések összeadódnak: az izom megrövidül és megvastagszik, ez az összehúzódás.
5. Az izom az ínon át húzza a csontot, a csont az ízületben elmozdul.
6. Az inger megszűnik, az izom elernyed, a szálak visszacsúsznak.

Mindehhez energia kell, amelyet az izomsejt a sejtlégzésből nyer: itt ér össze a két feladat, a mozgás annyi szén-dioxidot termel, amennyi izommunka történik.

Az ellentétes párban dolgozó izmok

A legfontosabb mondat: az izom csak húzni tud, tolni nem. Összehúzódva rövidül, de magától nem tudja visszatolni a csontot. Ezért dolgoznak az izmok ellentétes párban:

• Hajlító izom: összehúzódva behajlítja az ízületet (a felkar elülső izma a könyököt).
• Feszítő izom: összehúzódva kinyújtja (a felkar hátulsó izma).

Amikor az egyik összehúzódik, a párja elernyed, különben egymás ellen dolgoznának. Ha mindkettő egyszerre feszül, az ízület megmerevedik: ilyenkor tartás történik, nem mozgatás.

Hogyan mozgatja az izom a csontot - lépésenként

Egyetlen példán, a kar behajlításán:

1. Az agyból induló parancs a mozgatóidegen eljut a felkar hajlító izmához.
2. A hajlító izom összehúzódik, megrövidül.
3. Az ín a húzóerőt átadja az alkarcsontnak.
4. A csont az ízületben elfordul, a könyök behajlik. A csont itt emelő, az ízület a forgáspont, az izom az erő.
5. Közben a feszítő izom elernyed, hogy engedje a mozgást.
6. Kinyújtáskor fordítva: a feszítő húzódik össze, a hajlító ernyed.

Ha ezt a hat lépést elmondod, látszik, hogy érted a lényeget: csont, ízület, izom, ín és idegi parancs együtt adja ki a mozgást.

4. Mi történik a szervezetedben mozgás közben

Ez a kedvenc kérdésük, mert több szervrendszert köt össze:

1. Az izom többet dolgozik, ezért több energia kell neki.
2. Felgyorsul benne a sejtlégzés: több oxigén és tápanyag fogy, több szén-dioxid és hő keletkezik.
3. A keringés felgyorsul: a szív gyorsabban és erősebben ver, az izmok erei kitágulnak.
4. A légzés gyorsabb és mélyebb lesz. A szabályozás visszacsatolással működik: a vér szén-dioxid-szintjének emelkedése erősíti a légzést, és amint a szint visszaáll, a légzés lelassul.
5. Hő termelődik, ezért izzadsz, és a bőr erei kitágulnak: kipirulsz.
6. Ha az izom nem kap elég oxigént, egy ideig oxigén nélkül is termel energiát, de ez keveset ad és savas terméket hagy maga után: az izom kifárad, elnehezül. Edzés után ezért lélegzel még sokáig szaporán: a szervezet utólag pótolja a hiányzó oxigént.
7. A vénás visszaáramlás javul: a dolgozó lábizmok összenyomják a vénákat, a billentyűk miatt a vér csak a szív felé haladhat. Ezért fárad el kevésbé a láb sétálva, mint állva.

5. A rendszeres mozgás hatásai szervrendszerenként

Ne általánosságokat mondj ("egészséges"), hanem szervrendszerenként haladj:

Két összefüggést tegyél hozzá: a hatás csak rendszerességgel tartós (a heti egy meccs nem pótolja a mindennapi mozgást), és a terhelést fokozatosan kell növelni, mert a szervezet ahhoz alkalmazkodik, amit rendszeresen megkap.

6. A mozgásszegény életmód következményei

Ugyanaz a lista visszafelé, de okkal és következménnyel, ne csak bajokat sorolj:

• Izomgyengeség: a nem használt izom elvékonyodik, hamarabb elfárad; a gyenge törzsizomtól romlik a tartás és fáj a hát.
• Elhízás: ha a bevitt energia tartósan több a felhasználtnál, a többlet zsírként raktározódik. A túlsúly terheli az ízületeket, ettől még nehezebb a mozgás: ördögi kör.
• Keringési bajok: az edzetlen szív kevésbé hatékony, gyakoribb a magas vérnyomás és az érelmeszesedés; a hosszú ülés a vénás pangást is erősíti.
• Csontritkulás: terhelés nélkül a csont ásványianyag-tartalma csökken, törékennyé válik, apró eséstől is eltörik.
• Ízületi bajok: kevesebb ízületi folyadék termelődik, a porc rosszabbul táplálkozik, az ízület merevvé válik.
• Anyagcserezavarok: romlik a cukorháztartás, nő a 2-es típusú cukorbetegség kockázata.
• Lelki hatás: több stressz, rosszabb alvás.

A képernyő előtt ülés mindezt erősíti: egyszerre jelent mozgáshiányt és rossz testtartást.

7. Tartáshibák, helyes ülés, iskolatáska

Ezt a részt a saját mindennapjaidra vonatkoztatva szokták kérdezni.

Tartáshibák és honnan erednek

A gerinc oldalról nézve kettős S alakban hajlik: így rugóként nyeli el a járás rázkódását. A tartáshiba akkor alakul ki, ha ez a görbület megváltozik vagy oldalra tér ki.

• Hanyag tartás: előreesett váll, előretolt fej. Eleinte csak szokás, de tartósan rögzülhet.
• Fokozott háti domborulat (hátkerekedés): a hát felső része túl domború, a váll előrecsúszik.
• Fokozott ágyéki homorulat: a derék túlzottan behajlik, ez ágyéki fájdalmat okoz.
• Gerincferdülés: a gerinc oldalirányban is elgörbül, a váll és a csípő magassága eltér; ez már orvosi kezelést kíván.
• Lúdtalp: a talp boltozata besüllyed, a lábfej fáradékony.

Leggyakoribb okok: gyenge törzsizomzat, sok ülés, egyoldalú terhelés (fél vállon vitt táska), és a serdülőkori gyors növekedés, amikor a csont gyorsabban nő, mint ahogy az izom erősödik.

Helyes ülés, helyes iskolatáska

Helyes ülés:

1. Talp a talajon, a térd és a csípő nagyjából derékszögben.
2. A derék legyen megtámasztva, a háttámla a homorulatot támassza alá.
3. A képernyő szemmagasságban, hogy ne kelljen előrehajolnod, a váll laza, az alkar az asztalon nyugszik.
4. Óránként állj fel, mozogj: a legjobb ülés is rossz, ha órákig tart, a porc pedig a mozgástól táplálkozik.

Iskolatáska:

• Két vállon hordd, széles, párnázott pánttal; a fél vállon vitt táska oldalra húzza a gerincet.
• Simuljon a háthoz, ne lógjon a fenék alá, és csak a szükséges holmit vidd.
• A nehéz holmi a hátadhoz közel kerüljön, mert így kisebb a gerincre ható forgatóerő.

8. Bemelegítés, sportsérülések, elsősegély

Ez a rész gyakorlatias: itt szoktak "mit tennél" kérdést feltenni.

A bemelegítés és a levezetés szerepe

A bemelegítés könnyű, fokozatosan erősödő mozgás az edzés előtt. Miért kell:

1. Megemeli az izom hőmérsékletét: a meleg izom rugalmasabb, kisebb eséllyel húzódik meg.
2. Növeli az izmok vérellátását, több oxigén jut oda, ahol dolgozni fog.
3. Beindítja az ízületi folyadék termelését, így a felszínek jobban siklanak.
4. Ráhangolja az idegrendszert: pontosabb mozdulatok, kevesebb ügyetlen sérülés.
5. Fokozatosan emeli a pulzust és a légzést, így a keringést nem éri hirtelen terhelés.

A levezetés ugyanez visszafelé, az edzés végén: könnyű mozgás, majd nyújtás. Miért kell: a keringés ne álljon meg hirtelen (megálláskor a vér a lábban pang, ettől szédülhetsz), és fokozatosan álljon vissza a nyugalmi állapot.

Gyakori sportsérülések

Külön említést érdemel az izomláz: edzés után jelentkező izomfájdalom, amelyet apró izomrost-sérülések okoznak. Könnyű mozgással hamarabb elmúlik.

Elsősegély: mit tegyél a helyszínen

Az alapelv minden ilyen sérülésnél ugyanaz: nyugalom, hűtés, rögzítés, felpolcolás.

1. Hagyd abba a mozgást, a sérült testrészt tehermentesítsd.
2. Hűtsd hideg borogatással, de soha közvetlenül a bőrre, mindig ruhán át. A hideg szűkíti az ereket, ezért mérsékli a duzzanatot és a fájdalmat.
3. Rögzítsd: rándulásnál rugalmas pólyával, törésnél a szomszédos ízületekkel együtt, hogy a törésvégek ne mozduljanak.
4. Polcold fel a sérült végtagot, így kisebb a duzzanat.
5. Ficamot soha ne tegyél helyre, törést ne egyenesíts ki, mert idegek és erek sérülhetnek: rögzítsd abban a helyzetben, ahogy van.
6. Nyílt törésnél a sebet steril anyaggal fedd be, a csontvéget ne nyomd vissza.
7. Hívj segítséget, ha erős a fájdalom, deformált a végtag, nem terhelhető, vagy nyílt seb van. A segélyhívó szám a 112. Ne adj enni-inni, ha kórházi ellátás várható.

Ha a sérülés napok múlva sem javul, orvoshoz kell fordulni: a rosszul gyógyult szalag tartós ízületi instabilitást hagy maga után.

Dopping és túledzés

Dopping: teljesítményfokozó szerek tiltott használata. Kettős a baj vele. Egyrészt csalás, mert nem azonos feltételekkel indulnak a versenyzők. Másrészt súlyosan egészségkárosító: felborítja a szervezet hormonális szabályozását, terheli a szívet, a májat és a vesét, függőséget okozhat. Nem csak élsportolókat érint.

Túledzés: a terhelés tartósan több annál, amennyiből a szervezet ki tud pihenni. A fejlődés nem az edzés, hanem a pihenés alatt történik, mert az izom akkor épül újjá. Jelei: tartós fáradtság, romló teljesítmény, alvászavar, ingerlékenység, gyakori sérülés. Kezelése a pihenés.

9. Tipikus hibák - itt a legtöbben elrontják

• Itt a legtöbben elrontják: azt mondják, a szén-dioxid a tüdőben keletkezik. A szén-dioxid a sejtekben, a sejtlégzés során keletkezik, a vér szállítja a tüdőbe, a tüdő csak leadja a levegőbe.
• Itt a legtöbben elrontják: kihagyják a kontrollt. Kontroll nélkül nem bizonyítottál semmit: csak a szobalevegős pohárhoz hasonlítva mondhatod ki, hogy a kilélegzett levegőben több a szén-dioxid.
• Itt a legtöbben elrontják: azt mondják, a belélegzett levegőben nincs szén-dioxid. Van benne, csak nagyon kevés, a kísérlet a különbséget mutatja meg.
• Itt a legtöbben elrontják: azt mondják, az izom "kitolja" a csontot. Az izom csak húzni tud, ezért kell egy ellentétes párban dolgozó izom az ellenkező irányú mozgáshoz.
• Itt a legtöbben elrontják: a rándulást és a ficamot keverik. Rándulásnál a szalag sérül, de az ízületi felszínek visszatérnek a helyükre, ficamnál elmozdulnak és ott is maradnak.
• Itt a legtöbben elrontják: a ficamot helyre akarják tenni, és a jeget közvetlenül a bőrre teszik. Rögzítsd úgy, ahogy van, és mindig ruhán át hűts.
• Itt a legtöbben elrontják: a csontot élettelen váznak nevezik. A csont élő szerv, amely gyógyul és a terheléstől erősödik.

10. Összefoglaló

A B) feladatban meszes vízzel mutatod ki a kilélegzett levegő szén-dioxid-tartalmát. Két azonos pohárba azonos meszes víz kerül, az egyikbe kilélegzett levegőt fújsz, a másikba ugyanannyi ideig szobalevegőt: ez a kontroll. A kilélegzett levegőtől a meszes víz tejszerűen megzavarosodik, mert vízben rosszul oldódó kalcium-karbonát válik ki, a kontroll tiszta marad. A következtetés: a kilélegzett levegő több szén-dioxidot tartalmaz. A szén-dioxid a sejtlégzésből származik, a szöveti gázcserével kerül a vérbe, a vér a tüdőbe viszi, és a tüdőhólyagocskákban lép ki. Futás után több keletkezik, ezért gyorsabb a zavarosodás.

Az A) feladatban a csont és az izom együttműködése a vezérfonal. A csont élő szerv: csonthártya, tömör és szivacsos állomány, csontvelő; szervetlen anyagai adják a keménységet, a szervesek a rugalmasságot. A csontok ízülettel vagy varrattal kapcsolódnak. A vázizom ingerre összehúzódik, az ínon át húzza a csontot, és mivel csak húzni tud, ellentétes párban dolgozik. Mozgás közben több sejtlégzés zajlik, ezért gyorsul a keringés és a légzés. A rendszeres mozgás erősíti az izmot, a csontot és a szívet, a mozgásszegény életmód izomgyengeséghez, elhízáshoz és csontritkuláshoz vezet. A gyakori sérülések: húzódás, rándulás, ficam, törés; az ellátás alapja a nyugalom, hűtés, rögzítés, felpolcolás.

11. Kulcsfogalmak

• Meszes víz: kalcium-hidroxid tiszta vizes oldata; szén-dioxid hatására fehér csapadéktól megzavarosodik.
• Kimutatási reakció: olyan reakció, amelynek jellegzetes, szabad szemmel látható jele elárulja egy anyag jelenlétét.
• Sejtlégzés: a sejtben zajló, oxigént igénylő lebontó folyamat, amely energiát szabadít fel, és szén-dioxid és víz keletkezik közben.
• Gázcsere: oxigén és szén-dioxid ellentétes irányú átjutása a tüdőhólyagocskák, illetve a szövetek hajszálerein.
• Ízület: mozgatható csontkapcsolat ízületi fejjel, árokkal, porccal, tokkal és ízületi folyadékkal.
• Összehúzódás: az izomrost megrövidülése, amikor a kétféle fehérjeszál egymás közé csúszik.
• Ellentétes párban dolgozó izmok: hajlító és feszítő izom; összehúzódáskor mindig az egyik dolgozik, a másik elernyed.

12. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok

Mivel mutatod ki a szén-dioxidot, és mi a jele? Meszes vízzel: szén-dioxid hatására fehér csapadék válik ki, ezért tejszerűen megzavarosodik.

Mi a kontroll ebben a kísérletben, és miért kell? A szobalevegővel átbuborékoltatott pohár; enélkül nem zárható ki, hogy a zavarosodást más okozta.

Honnan származik a kilélegzett szén-dioxid? A sejtekben zajló sejtlégzésből; a vér szállítja a tüdőbe, a tüdő csak leadja.

Mi történne, ha a kísérlet előtt futnál egyet? Az izmokban felgyorsul a sejtlégzés, több szén-dioxid keletkezik, ezért a meszes víz gyorsabban zavarosodna meg.

Miért kell bemelegíteni? Mert a meleg izom rugalmasabb, jobb a vérellátása, az ízület jobban siklik, az idegrendszer ráhangolódik, így kisebb a sérülés esélye.

Mi a különbség a rándulás és a ficam között? Rándulásnál a szalag sérül, de az ízületi felszínek a helyükön maradnak, ficamnál elmozdulnak és elmozdulva maradnak.