Lombosmoha vizsgálata · A keringési szervrendszer és betegségei

Tételszám: #4 | Kategória: Az emberi szervezet | Szint: Középszint szóbeli (2026)

1. Mire számíts ezen a tételen?

Ez a tétel két feladatból áll, és 2024-től középszinten az A) feladat az elméleti kifejtés, a B) feladat a gyakorlati. Itt tehát:

• A) feladat (elméleti): a keringési szervrendszer és betegségei,
• B) feladat (gyakorlati): a lombosmoha vizsgálata.

A tananyag a cím sorrendjében halad: előbb a vizsgálat, utána az elmélet.

A szóbeli összesen 50 pont, ebből 5 pont azért jár, hogyan épül fel a feleleted és hogyan használod a szaknyelvet. 30 perc felkészülési időd van, a felelet nagyjából 15 perc, a szükséges segédeszközöket (például a növény- és állathatározó könyvet, a kísérlet eszközeit) a vizsgaszervező biztosítja.

A B) feladat itt nevesített laborvizsgálat: azt kell megmutatnod, hogy kézbe veszed a példányt, mikroszkóp alá teszed, és a látottakból következtetsz.

2. A vizsgálat: a lombosmoha

Ez teljesítmény, nem lexikon. A bizottság azt nézi, hogyan dolgozol a példánnyal, és mit olvasol ki belőle.

Mit kapsz, és hogyan vizsgálod

A tálcán élő mohapárnát (fáról, kőről, talajról levett darabot) vagy kész preparátumot kapsz, mellé kézi nagyítót, fénymikroszkópot, tárgylemezt, fedőlemezt, csipeszt, boncolótűt és vizet. A víz nem véletlenül van ott: szárazon a levélkék a szárhoz simulnak, vízben kiterülnek.

1. Szabad szemmel megnézed a párnát: mennyire sűrű, min nőtt, mennyi vizet tart.
2. Kézi nagyítóval egy növénykén elkülöníted a levélkéket, a szárszerű részt és az alján a gyökérszerű rögzítő szálakat.
3. Preparátumot készítesz: leválasztasz egy levélkét, tárgylemezre teszed, egy csepp vizet cseppentesz rá, és boncolótűvel úgy engeded rá a fedőlemezt, hogy ne maradjon alatta buborék.
4. A tárgylemezt a tárgyasztalra teszed és rögzíted.
5. Kis nagyítással kezdesz: a legkisebb tárgylencsével keresed meg a mintát, és a durva állítóval állítod élesre.
6. Nagyobb tárgylencsére váltasz, és onnantól csak a finom állítót használod, különben a lencse a fedőlemezhez ér.
7. Kiszámolod a nagyítást, és szavakkal leírod, mit látsz.
8. Következtetsz: a felépítésből levezeted a vízfelvételt, a méretet és az élőhelyet.

A nagyítás kiszámítása

A mikroszkóp nagyítása: a szemlencse (okulár) nagyítása szorozva a tárgylencse (objektív) nagyításával. Mindkét szám rá van írva a lencsére. Ha a szemlencsén 10x, a tárgylencsén 40x áll, a nagyítás 10 szorozva 40-nel, vagyis 400-szoros; ugyanezzel a szemlencsével a 4x-es tárgylencse 40-szeres nagyítást ad.

Ezt mondd ki hangosan, ez a feladat számolós része. Tedd hozzá: nagyobb nagyításnál kisebb a látótér és kevesebb a fény, ezért keresel mindig kis nagyításon.

Amit a mohán látsz: a test felépítése

Három részt különítesz el: az apró, sűrűn álló levélkéket, a felfelé álló szárszerű részt, és az alján a talajba vagy a kéregbe kapaszkodó gyökérszerű rögzítő szálakat.

Vigyázz a szóhasználattal, a bizottság pont ezt figyeli: ezek levélkék, szárszerű rész és gyökérszerű képletek, nem levél, szár és gyökér, mert a moha teste nem tagolódik valódi szervekre.

Mikroszkóp alatt a levélke nagy részén egyetlen sejtsor vastag a lemez, ezért átlátsz rajta: kivehetők az egymás mellett sorakozó sejtek, bennük a zöld színtestek. Középen néha érszerű megvastagodás fut, de ez nem szállítónyaláb. A rögzítő szálak dolga a rögzítés, nem a vízfelszívás.

Miért nincs valódi szövete, és mi következik ebből

Ez a felelet magja, ezt a láncot kell kimondanod:

1. A mohának nincs valódi szövete és nincs szállítónyalábja. Nincs benne csőrendszer, amely a vizet felfelé, a szerves anyagot lefelé szállítaná.
2. Ezért a vizet a teljes testfelületén veszi fel, a levélkéin át, a rátapadó vízből és a párából, az oldott ásványi anyagokkal együtt.
3. Ezért marad alacsony. Magasra nőve a felső részeihez nem jutna el a víz, és szilárdító szövet híján nem is bírná el magát.
4. Ezért kötődik nedves, árnyékos élőhelyhez: erdőaljra, patakpartra, kövek és fák árnyékos oldalára. Napos, száraz helyen kiszárad.
5. Ezért nő párnában. Az egymáshoz simuló növénykék között hajszálcsöves résekben megül a víz, a párna szivacsként tartja a nedvességet.

Sok mohafaj kiszáradva sem pusztul el, csak leáll, és vízhez jutva újra kizöldül. Ezért él meg csupasz kövön is.

KépLombosmohapárna⤢ nagyítható

A párnát sűrűn álló, apró levélkés növénykék alkotják. Fölöttük hosszú nyélen ülő spóratokok: ezekben képződnek a spórák.

Forrás: Fotó: Míla Moudrá (Polytrichum formosum), CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons

Szaporodás, ökológiai igény, jelentőség

A moha spórákkal szaporodik, nem maggal:

1. A zöld növénykén fejlődnek az ivarszervek, bennük az ivarsejtek.
2. A megtermékenyítéshez víz kell: a hímivarsejt a levélkéken megülő vízcseppben úszik a petesejthez.
3. A megtermékenyített petesejtből a növénykén hosszú nyélen ülő spóratok nő, amely abból táplálkozik.
4. A tokban spórák képződnek; érés után felnyílik, és a szél szórja el őket.
5. Nedves talajra kerülve a spórából először fonalas előtelep fejlődik, ezen nőnek ki az új mohanövénykék.

Ivartalanul is szaporodik: leszakadt testrészéből új növényke nő.

Ökológiai igénye sok nedvesség, árnyék, mérsékelt hőmérséklet; a talaj minőségére alig igényes, hiszen nem gyökérrel táplálkozik. Ebből jön a jelentősége:

• Indikátorszerep: mivel a teljes testfelületén vesz fel oldott anyagot, és nincs védő viaszrétege, a levegő szennyeződései közvetlenül a sejtjeibe jutnak. Ezért a mohák eltűnése szennyezett levegőt jelez, a jelenlétük tiszta levegőt és nedves élőhelyet.
• Talajvédelem és talajképzés: megköti a csupasz felszínt, így megakadályozza a talaj elhordását (eróziót); csupasz kőzeten a maradványaiból indul a talajképződés.
• Vízmegtartás: a párna a saját tömegének sokszorosát kitevő vizet tart meg és adja le lassan, ezért számít az erdő vízháztartásában.
• Élőhely: a párnában apró állatok tömege él.

Mit mondj, és milyen sorrendben

Ezt a vázlatot írd fel a 30 perc alatt:

1. Mit kaptam: mohapárna vagy preparátum, nagyító, mikroszkóp, víz.
2. A preparátum: levélke, vízcsepp, fedőlemez buborék nélkül.
3. Mikroszkópozás: kis nagyítás és durva állító, majd nagyobb tárgylencse és csak finom állító.
4. A nagyítás: szemlencse szorozva a tárgylencsével, konkrét számmal.
5. Amit látok: levélkék, szárszerű rész, gyökérszerű szálak; a levélke egy sejtsor vastag, benne zöld színtestek.
6. A kulcsmondat: nincs valódi szövete és nincs szállítónyalábja.
7. Ebből következik: testfelületén veszi fel a vizet, alacsony marad, nedves és árnyékos helyen él, párnában nő.
8. Szaporodás: spórákkal, a megtermékenyítéshez víz kell.
9. Jelentőség: indikátor, talajvédelem, vízmegtartás, élőhely.
10. Zárás: a felépítés és az életmód egymásból következik.

3. A szív felépítése és működése

Innentől az A) feladat. Kezdd a szívvel, mert a vérkörök leírása erre épül.

A szív helye és a négy üreg

A szív a mellkasban, a két tüdő között, a szegycsont mögött, a rekeszizmon ül, kissé balra tolva. A kettős falú szívburok veszi körül, a lemezei közti folyadék teszi súrlódásmentessé a mozgását. A fala szívizomszövet, amely akaratunktól függetlenül működik.

Belül négy üreg van:

• Jobb pitvar: ide nyílik a felső és az alsó fő véna, tehát ide érkezik a testből visszatérő, oxigénben szegény vér.
• Jobb kamra: a jobb pitvar alatt; innen indul a tüdőartéria a tüdő felé.
• Bal pitvar: ide nyílnak a tüdővénák, tehát ide érkezik a tüdőből az oxigénben gazdag vér.
• Bal kamra: a legvastagabb falú üreg; innen indul a főverőér, az aorta.

A jobb és a bal felet teljes válaszfal választja el, a két oldal vére nem keveredik; egy oldalon belül a pitvar és a kamra összenyílik, közöttük billentyűvel. A bal kamra fala azért vastagabb, mert az egész testbe kell nyomnia a vért, a jobbnak csak a közeli tüdőbe: ugyanannyi vért mozgat a kettő, csak más nyomással. Magát a szívizmot a koszorúerek látják el, amelyek az aorta tövéből erednek; ezek elzáródása okozza az infarktust.

A billentyűk

A billentyű egyirányú szelep. Vitorlás billentyű van a pitvar és a kamra között mindkét oldalon, ínhúrok rögzítik a kamra falához; zsebes billentyű pedig ott, ahol a kamrákból kilépnek a nagy erek. A szívhangok a billentyűk csukódásából származnak.

KépA szív felépítése⤢ nagyítható

Elölnézet: a szív jobb fele a kép bal oldalán van. A kék és lila erekben oxigénben szegény, a piros és narancs erekben oxigénben gazdag vér áramlik; a fehér nyilak az áramlás irányát mutatják. A pitvar és a kamra között vitorlás, a kamrákból kilépő nagy erek kezdeténél zsebes billentyű van.

Forrás: Rajz: Wapcaplet (CC BY-SA 3.0), Wikimedia Commons; magyar feliratok: TurboÉrettségi

A szívciklus és a szívverés indítása

A szívciklus egy teljes összehúzódás és elernyedés. Az összehúzódás a szisztolé, az elernyedés a diasztolé.

1. Telítődés. A pitvarok és a kamrák is ellazultak, a vitorlás billentyűk nyitva, a vér a pitvarokon át magától befolyik a kamrákba.
2. A pitvarok összehúzódnak. A bennük maradt vér a kamrákba préselődik, a kamra teljesen feltöltődik.
3. A kamrák összehúzódnak. A vitorlás billentyűk becsapódnak (nem folyik vissza a vér a pitvarba), a zsebes billentyűk kinyílnak, és a vér a jobb kamrából a tüdőartériába, a balból az aortába lövell.
4. A kamrák elernyednek. A zsebes billentyűk becsukódnak (nem szívja vissza a vért az érből), a vitorlások kinyílnak, kezdődik elölről.

A két pitvar egyszerre dolgozik, és a két kamra is egyszerre. Az ingert a szív saját ingerképző rendszere adja: a jobb pitvar falában lévő központból indul, végigfut a pitvarokon, a pitvar-kamrai határon lévő második központ kis késleltetéssel adja tovább, majd gyorsan vezető rostokon jut a kamrákhoz. Az idegrendszer és a hormonok (például az adrenalin) ezt csak módosítják, és itt látszik a visszacsatolás: több oxigénigénynél gyorsabb és erősebb szívverés, a szükséglet megszűnésekor visszaáll a nyugalmi ütem.

4. A kis és a nagy vérkör

Az ember keringése zárt (a vér mindig érben halad) és kettős: egy teljes kör alatt a vér kétszer megy át a szíven.

A kis vérkör útvonala

Feladata a vér oxigénhez juttatása.

1. A jobb kamra összehúzódik.
2. A vér a tüdőartériába lövell; ez a vér oxigénben szegény.
3. Az ér ágai a tüdő hajszálereihez vezetnek, amelyek behálózzák a léghólyagocskákat.
4. Itt a gázcsere: a levegőből oxigén lép be a vérbe, a vérből szén-dioxid lép ki, és kilélegezzük.
5. Az oxigénben gazdaggá vált vér a tüdővénákon át a bal pitvarba érkezik.
6. Onnan a bal kamrába jut.

A nagy vérkör útvonala

Feladata a szervek ellátása és a salakanyagok elszállítása.

1. A bal kamra összehúzódik.
2. A vér az aortába lövell; ez a vér oxigénben gazdag.
3. Az aorta egyre kisebb artériákra oszlik, és minden szervhez elvezet.
4. A szervekben hajszálerekké ágazik szét. Itt az anyagcsere: oxigén és tápanyag lép ki a sejtek felé, szén-dioxid és salakanyag lép be a vérbe.
5. A hajszálerek vénákká szedődnek össze.
6. A vénák a felső és az alsó fő vénába torkollnak, és a vért a jobb pitvarba viszik.
7. Onnan a jobb kamrába jut.

Miért kell két vérkör

Ha a tüdőből érkező vér rögtön a testbe menne tovább, egyetlen szívfél nyomásából kellene fedezni az egész utat, és a finom falú tüdőhajszálereket szétnyomná a nagy nyomás. A kettős keringésben a jobb szívfél kis nyomással hajtja a vért a kényes tüdőbe, a bal nagy nyomással a legtávolabbi szervekhez is, és mivel a két fél el van választva, az oxigéndús és az oxigénszegény vér nem keveredik.

5. Az erek és a vér

Artéria, véna, hajszálér szembeállítva

A legfontosabb az utolsó sor: az ér nevét nem a benne lévő vér adja, hanem az irány.

A hajszálérben azért jó a lassú áramlás, mert így van idő az anyagcserére. A vénás billentyűk pedig azért kellenek, mert a lábból kis nyomással kell felfelé jutnia a vérnek: a billentyűk csak felfelé engedik, a lábizmok pedig összenyomják a vénákat és felfelé pumpálnak. Ezért rossz a hosszú egy helyben állás, és ezért segít a mozgás.

A vér összetétele és feladata

A vér folyékony alapállományú kötőszövet.

• Vérplazma: nagyrészt víz, benne oldott tápanyag, fehérje, só, hormon, salakanyag, szén-dioxid.
• Vörösvérsejt: a vasat tartalmazó hemoglobin köti meg és szállítja az oxigént; kifejlett állapotban nincs sejtmagja.
• Fehérvérsejt: a védekezés sejtje, kórokozókat kebelez be, illetve ellenanyagot termel.
• Vérlemezke: a véralvadásban vesz részt, sérüléskor segít elzárni a rést.

A vér feladata: szállítás (oxigén, szén-dioxid, tápanyag, salakanyag, hormon), védekezés, véralvadás és a testhő elosztása.

Vérnyomás és pulzus

Vérnyomás: az a nyomás, amellyel a vér az érfalra nehezedik. Két értéket mérünk, higanymilliméterben: a felső (szisztolés) érték a kamrák összehúzódásakor mért magasabb, az alsó (diasztolés) érték az elernyedéskor mért alacsonyabb nyomás. Felkaron, mandzsettás vérnyomásmérővel, nyugalomban mérjük. Emeli a terhelés, az izgalom, a dohányzás és a sok só, csökkenti a nyugalom és a rendszeres mozgás.

Pulzus: az artéria falának tapintható lüktetése, amelyet a szív összehúzódása kelt; a szívverés ütemét mutatja. Ott tapintható, ahol artéria fut a bőr alatt csont felett: a csuklón a hüvelykujj felőli oldalon és a nyakon. Terhelésre, izgalomra, lázra gyorsul, nyugalomban és edzett embernél lassabb.

6. A keringési rendszer betegségei és megelőzésük

Ezek a fejlett országokban a leggyakoribb halálokok közé tartoznak, és nagy részük életmóddal befolyásolható.

Érelmeszesedés lépésenként

1. Az érfal belső hártyája megsérül. Mi okozza: tartósan magas vérnyomás, dohányzás, magas vércukor- és vérzsírszint.
2. A sérült falba koleszterin és zsír rakódik le, a szervezet gyulladással válaszol.
3. Lerakódás (plakk) képződik, amelybe idővel mészsók is beépülnek, innen a betegség neve.
4. Az ér belső átmérője szűkül, a fala merevvé válik, ami tovább emeli a vérnyomást.
5. Az ellátott szerv kevesebb vért kap, terhelésre fájdalom, gyengeség jelentkezik.
6. A plakk felszakadhat, a helyén vérrög keletkezik, ami elzárhatja az eret. Innen egy lépés az infarktus vagy a stroke.

Magas vérnyomás

A vérnyomás tartósan a normális fölött marad. Az a veszélyes, hogy sokáig nem okoz panaszt, közben viszont rongálja az érfalat, a szívet (amelynek nagyobb ellenállás ellen kell dolgoznia, ezért megvastagszik és kifárad), a vesét és a szemet. Okozhat fejfájást, szédülést, de sokszor csak méréssel derül ki, ezért kell rendszeresen vérnyomást mérni.

Szívinfarktus és stroke

Mindkettő ugyanaz az elv: egy ér elzáródik, a mögötte lévő szövet oxigén nélkül marad és elhal. Csak a hely más.

Szívinfarktus. Hol: a szívizmot ellátó koszorúérben. Jelei: erős, szorító, nyomó mellkasi fájdalom, amely a bal karba, a nyakba, az állkapocsba vagy a hátba is kisugározhat, légszomj, hideg verejték, hányinger, halálfélelem. A tünetek nem mindig tankönyvszerűek, néha csak rosszullét és gyengeség.

Stroke (agyi érkatasztrófa). Hol: az agyat ellátó érben, amely elzáródik vagy megreped. Jelei: hirtelen kezdődő féloldali gyengeség vagy bénulás az arcon, a karon, a lábon, lelógó szájzug, akadozó beszéd, látászavar, szédülés, szokatlanul erős fejfájás.

Mindkettőnél az idő számít: minél hamarabb kap ellátást a beteg, annál kisebb terület hal el véglegesen.

Visszértágulat és vérszegénység

Visszértágulat. Hol: a láb felszínes vénáiban. Menete: a vénás billentyűk működése elégtelenné válik, ezért a vér visszafolyik és pang, a nyomásától a véna kitágul és kanyargóssá válik. Kockázat: örökletes hajlam, hosszan tartó álló vagy ülő munka, túlsúly, terhesség, mozgáshiány. Panasz: nehéz, fáradt láb, duzzanat, éjszakai görcs. Segít: mozgás, a láb megemelése.

Vérszegénység. Mi ez: kevés a vörösvérsejt vagy kevés bennük a hemoglobin, ezért kevesebb oxigén jut a szövetekhez. Leggyakoribb oka: vashiány, mert a hemoglobinhoz vas kell; okozhatja vérzés vagy egyoldalú étrend is. Panasz: fáradékonyság, sápadtság, szédülés, terhelésre légszomj és szapora szívverés, mert a szervezet gyorsabb keringéssel pótolná a hiányzó oxigént.

Kockázati tényezők, megelőzés, teendő

Amin nem tudsz változtatni: életkor, nem, örökletes hajlam. Amin tudsz: dohányzás (a legerősebb befolyásolható tényező), mozgásszegény életmód, túlsúly, sok só, telített zsír és cukor, túlzott alkoholfogyasztás, tartós stressz, kevés alvás, kezeletlen magas vérnyomás és cukorbetegség.

A megelőzés ugyanez megfordítva: rendszeres mozgás (a szívizom is edzhető, és a mozgás a vénás visszaáramlást is segíti), zöldségben és rostban gazdag, sószegény étrend, dohányzásmentesség, testsúly rendben tartása, elegendő alvás, és rendszeres vérnyomás- és vérzsírszűrés, mert ezek a bajok sokáig tünetmentesek.

Ha infarktusra vagy stroke-ra gyanakszol:

1. Azonnal hívj mentőt (a segélyhívó szám a 112), ne várd meg, hogy elmúlik.
2. Ne engedd a beteget mozogni, ne vidd autóval.
3. Kényelmes testhelyzet: mellkasi panasznál félig ülő, megtámasztott helyzet; ha eszméletlen, de lélegzik, stabil oldalfekvés.
4. Lazítsd meg a szoros ruhát, adj friss levegőt, nyugtasd meg.
5. Ne adj se enni, se inni, és ne adj magadtól gyógyszert.
6. Maradj mellette, és ha nem reagál és nem lélegzik, kezdd meg az újraélesztést a mentésirányítás utasítása szerint.

7. Tipikus hibák - itt a legtöbben elrontják

• Itt a legtöbben elrontják: azt mondják, minden artériában oxigéndús vér van. A tüdőartériában oxigénszegény vér áramlik, hiszen épp azért megy a tüdőbe, hogy oxigént vegyen fel; a tüdővénában pedig oxigéndús vér folyik.
• Itt a legtöbben elrontják: a benne lévő vér alapján nevezik el az eret. Az artéria attól artéria, hogy a szívtől vezet el, a véna attól véna, hogy a szív felé vezet. Az irány dönt, nem a vér összetétele.
• Itt a legtöbben elrontják: azt mondják, a bal kamra azért erősebb, mert több vért pumpál. Ugyanannyit pumpál, csak nagyobb nyomással, mert az egész testet el kell látnia.
• Itt a legtöbben elrontják: összekeverik az infarktust a szívmegállással. Az infarktus a szívizom egy részének elhalása koszorúér-elzáródás miatt; a szívmegállás az, amikor a szív leáll és újraélesztés kell.
• Itt a legtöbben elrontják: a moha "gyökeréről" beszélnek. A mohának nincs valódi gyökere, szára és levele, csak gyökérszerű rögzítő szálai, szárszerű része és levélkéi, és a szálak nem szívnak fel vizet a mélyből.
• Itt a legtöbben elrontják: azt mondják, a moha azért alacsony, mert ilyen kicsi faj. Nem: azért marad alacsony, mert nincs szállítónyalábja és szilárdító szövete.
• Itt a legtöbben elrontják: a spórát összekeverik a maggal. A spóra egyetlen sejt, nincs benne csíranövény és tartalék tápanyag; a mohának nincs virága, termése és magva.

8. Összefoglaló

A B) feladatban mohapárnát vagy preparátumot vizsgálsz: megnedvesíted, nagyítóval elkülöníted a levélkéket, a szárszerű részt és a gyökérszerű rögzítő szálakat, vizes preparátumot készítesz, és mikroszkóp alatt megnézed. A nagyítás a szemlencse és a tárgylencse nagyításának szorzata. A látottakból egy lánc következik: nincs valódi szövete és nincs szállítónyalábja, ezért a teljes testfelületén veszi fel a vizet, ezért marad alacsony, ezért él nedves, árnyékos helyen, és ezért nő párnában. Spórákkal szaporodik, a megtermékenyítéshez víz kell. Jelentősége: indikátor a levegő tisztaságára, talajvédő és talajképző, és sok vizet tart meg.

Az A) feladatban a négy üregű szívtől indulsz: a jobb és a bal fél el van választva, a billentyűk egyirányú szelepek, a szívciklus a pitvarok, majd a kamrák összehúzódásából és az elernyedésből áll. A kis vérkör a jobb kamrából a tüdőbe visz és a bal pitvarba tér vissza, a nagy vérkör a bal kamrából a testbe visz és a jobb pitvarba tér vissza. Az artéria a szívtől el, a véna a szív felé vezet, a hajszálérben zajlik az anyagcsere. A betegségek közös gyökere az érelmeszesedés: ebből lesz magas vérnyomás, infarktus és stroke, a megelőzés pedig mozgás, étrend, dohányzásmentesség és rendszeres szűrés.

9. Kulcsfogalmak

• Lombosmoha: valódi szövetek és szállítónyaláb nélküli, alacsony növény, levélkékkel, szárszerű résszel és gyökérszerű rögzítő szálakkal.
• Szállítónyaláb: a fejlettebb növények csőrendszere, amely a vizet és a szerves anyagot szállítja; a mohából hiányzik.
• Spóra: egyetlen sejtből álló szaporítóképlet, amelyből ivaros folyamat nélkül új növény fejlődik (a mohánál előbb előtelep).
• Indikátorszerep: a faj jelenléte vagy hiánya a környezet állapotát jelzi; a mohák a levegő tisztaságát.
• A mikroszkóp nagyítása: a szemlencse nagyítása szorozva a tárgylencse nagyításával.
• Vitorlás billentyű: a pitvar és a kamra között akadályozza meg a visszaáramlást a pitvarba.
• Zsebes billentyű: a kamra és a belőle induló nagy ér között akadályozza meg a visszaáramlást a szívbe.
• Szisztolé és diasztolé: a szív összehúzódása, illetve elernyedése.
• Kis vérkör: jobb kamra, tüdőartéria, a tüdő hajszálerei, tüdővénák, bal pitvar; feladata az oxigénfelvétel.
• Nagy vérkör: bal kamra, aorta, a szervek hajszálerei, vénák, fő vénák, jobb pitvar; feladata a szervek ellátása.
• Hemoglobin: a vörösvérsejtek vasat tartalmazó, oxigént szállító fehérjéje.
• Vérnyomás: a vér által az érfalra kifejtett nyomás, felső és alsó értékkel.
• Érelmeszesedés: az érfal sérülése után kialakuló zsíros, meszes lerakódás, amely szűkíti és merevvé teszi az eret.
• Szívinfarktus: a szívizom egy részének elhalása a koszorúér elzáródása miatt.
• Stroke: agyi ér elzáródása vagy megrepedése miatt kialakuló agykárosodás.

10. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok

Miért a testfelületén veszi fel a vizet a moha? Mert nincs szállítónyalábja és valódi gyökere, tehát nincs mivel felszívnia és felszállítania a vizet.

Miért marad alacsony a moha? Mert szállítónyaláb nélkül a víz nem jutna el a magasabb részekhez, és szilárdító szövet híján nem is bírná el magát.

Hogyan számolod ki a mikroszkóp nagyítását? A szemlencse nagyítását megszorzom a tárgylencse nagyításával.

Miért érzékenyek a mohák a levegőszennyezésre? Mert a teljes testfelületükön vesznek fel oldott anyagot, így a szennyeződés közvetlenül a sejtjeikbe jut.

Milyen vér áramlik a tüdőartériában? Oxigénben szegény, hiszen a jobb kamrából megy a tüdőbe oxigént felvenni.

Miért vastagabb a bal kamra fala? Mert az egész testbe kell nyomnia a vért, sokkal nagyobb nyomással, mint a jobb kamrának a közeli tüdőbe.

Miért lassú az áramlás a hajszálerekben, és miért jó ez? Mert itt zajlik az anyagcsere, és a lassú áramlás időt ad az oxigén, a tápanyag és a salakanyag kicserélődésére.

Mi a különbség az infarktus és a stroke között? Ugyanaz a folyamat más helyen: az infarktusnál a szívizmot ellátó koszorúér, a stroke-nál az agyat ellátó ér záródik el vagy reped meg.

Hogyan előzhetők meg a keringési betegségek? Rendszeres mozgással, sószegény és zsírszegény étrenddel, dohányzásmentességgel, a testsúly rendben tartásával és rendszeres vérnyomásméréssel.