Az őz és a fülesbagoly · Egészséges táplálkozás

Tételszám: #6 | Kategória: Az emberi szervezet | Szint: Középszint szóbeli (2026)

---

1. Mire számíts ezen a tételen?

Ez a tétel két feladatból áll, és 2024-től középszinten az A) feladat az elméleti kifejtés, a B) feladat a gyakorlati. Itt tehát az A) feladat az egészséges táplálkozás, a B) feladat az őz és a fülesbagoly összevetése. A tananyag a cím sorrendjében halad: előbb a két állat, utána az elmélet.

A szóbeli összesen 50 pont, ebből 5 pont azért jár, hogyan épül fel a feleleted és hogyan használod a szaknyelvet. 30 perc felkészülési időd van, a felelet nagyjából 15 perc, a szükséges segédeszközöket (például a növény- és állathatározó könyvet, a kísérlet eszközeit) a vizsgaszervező biztosítja.

A B) feladat két faj összehasonlítása, nem két kiselőadás: ugyanazt a szempontot mondd el mindkét állatra, és tedd hozzá, miből következik.

---

2. A vizsgálat: az őz és a fülesbagoly

Ez teljesítmény, nem lexikon. A vezérfonalad egyetlen mondat: az egyik növényevő zsákmányállat, a másik ragadozó, és szinte minden testi különbségük ebből következik.

Mit kapsz, és mit nézz meg rajta

A tálcán ezek közül kapsz néhányat: fénykép vagy rajz, preparátum (kitömött példány), koponya mindkét fajról, tollak, esetleg bagolyköpet, nagyító és határozókönyv. Amit sorra megnézel:

1. A testtakaró: szőr vagy toll; ez eldönti a rendszertani helyet.
2. A fej elölnézetben: a szemek oldalt ülnek vagy elöl.
3. A koponya szájrésze és a végtag vége: fogak vagy csőr, pata vagy karmos láb.
4. A toll szegélye nagyítóval: sima, vagy fésűsen fogazott és rojtos.
5. A köpet: szőr- és csontmaradványok, ezekből kiderül, mit evett a madár.

Határozókönyvnél mondd ki, hogy határozóbélyegek alapján haladsz a fajig.

A két faj egymás mellett

Mindkettő gerinces és állandó testhőmérsékletű. A legfontosabb sor a tápláléklánc: a két állat más szinten áll - az őz a növényeket eszi, a bagoly azokat az állatokat, amelyek a növényeket eszik.

KépekA két faj

Forrás: Fotó: Mike Pennington (CC BY-SA 2.0), Charles J. Sharp (CC BY-SA 4.0, Kecskemét), Wikimedia Commons

Táplálkozás: fogazat, illetve csőr és karom

Az őz fogazata a növényi táplálékhoz igazodik.

• Felül nincs metszőfoga, helyette kemény szarulemez van; az alsó metszőfogaival ehhez szorítja a hajtást és elszakítja.
• Szemfoga nincs vagy csökevényes, hiszen nem kell zsákmányt megragadnia.
• A metszőfogak és a zápfogak között foghíj van, itt forgatja a falatot.
• A zápfogak nagy rágófelületűek, és oldalirányú, őrlő mozgással dolgoznak: a növényi sejtfalat így kell szétdörzsölni.

A fülesbagolynak nincs foga. Horgas csőrrel tépi darabokra a zsákmányt, és erős, hajlott karmokkal ragadja meg: a lábával fogja el és öli meg. Mivel nem rág, egészben vagy nagy darabokban nyeli le.

A tanulság: ugyanaz a feladat két más megoldást kapott - az egyik állat leszakítani és megőrölni akar, a másik megfogni és széttépni.

Az emésztőrendszer: kérődző és ragadozó

Az őz kérődző. A növényi sejtfal fő anyaga a cellulóz, amit saját enzimjei nem bontanak le. Ezért:

1. A növényt gyorsan leszakítja és alig megrágva lenyeli, így rövid idő alatt sokat gyűjt.
2. A táplálék az összetett, több rekeszből álló gyomor első rekeszébe kerül, ahol együtt élő mikroorganizmusok bontják a cellulózt.
3. A falatokat biztonságos helyen visszaöklendezi, újrarágja, és újra lenyeli: ez a kérődzés.
4. Innen a táplálék a hosszú bélbe jut, ott a felszívódás. A hosszú bél és a nagy vakbél azért kell, mert a növényi táplálék kis tápértékű.

A fülesbagoly emésztőrendszere rövid és gyors, mert az állati táplálék könnyen emészthető, és a rövid bél a repüléshez is előny. Gyomra két részből áll: az emésztőnedvet termelő részből és az izmos zúzógyomorból, amely a fogak munkáját pótolja. Az emészthetetlen szőr és csont csomóvá áll össze, és a madár köpetként visszaöklendezi.

KépFülesbagoly-köpetek⤢ nagyítható

A visszaöklendezett köpetben a zsákmány szőre és csontjai vannak: ebből a kutatók meg tudják állapítani, mit evett a bagoly.

Forrás: Fotó: Matankic, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons

A szemek állása és a többi érzékszerv

Ezt mindig a miértjével mondd.

Az őz szeme a fej két oldalán ül. Ezért nagyon széles a látótere, szinte körbelát: legelés közben is észreveszi az oldalról jövő mozgást. A két látótér viszont alig fedi át egymást elöl, ezért gyengébb a távolságbecslése. A zsákmányállatnak ez a jó üzlet: fontosabb időben észrevenni a ragadozót, mint mérni a távolságot. Ehhez jön a nagy, mozgatható fülkagyló és a kiváló szaglás.

A fülesbagoly szeme előre néz. Ezért a két látótér nagy részben átfed, és a madár térben lát, pontosan becsüli a távolságot - a csapás pillanatában tudnia kell, hol van az áldozat. Cserébe keskenyebb a látótere. A szeme nagy, kevés fényben is jól lát, nappal viszont nem vak; a szemgolyóját nem tudja forgatni, ezért az egész fejét fordítja el.

A hallása a fején elöl ülő arcfátylon múlik: ez a merev tollakból álló korong tányérként gyűjti és a fülnyílásokhoz tereli a hangot. A két fülnyílása nem egyforma magasan ül, ezért a hang nem egyszerre ér a két fülbe: így azt is megállapítja, hogy a zsákmány feljebb vagy lejjebb van, és teljes sötétben, a nesz alapján is le tud csapni. A fején látható tollcsomó, a tollfül, nem hallószerv.

Mozgás, csendes repülés, testtakaró

Az őz mozgása a menekülésre van kihegyezve: karcsú test, hosszú láb, a lábvégen pata (szaruból álló körömképlet), ezért gyorsan fut és nagyokat ugrik. A szőrzete évszakonként cserélődik; a szőr szigetel (ez kell az állandó testhőmérséklethez) és rejtő színezetet ad.

A fülesbagoly repülése hangtalan, és ez vadászati fegyver. Három dolog teszi azzá:

1. A testtömegéhez képest nagy szárnyfelület: lassan, lebegve repül.
2. Az evezőtollak külső szegélye fésűsen fogazott, a szárny hátsó éle rojtos: ezek megtörik a zajt keltő légörvényeket.
3. A tollak felszíne puha, bársonyos, ez elnyeli a maradék neszt.

Ennek kettős haszna van: a zsákmány nem hallja meg a madarat, és a madár közben hallja a zsákmányt. A toll madárbélyeg: a pehelytoll szigetel, az evezőtoll repít.

Szaporodás és utódgondozás

Az őz emlős: az embrió az anya méhében fejlődik, és az állat elevenszülő - kifejlett, szőrös utódot hoz világra, keveset. A gida hamar lábra áll, de eleinte mozdulatlanul lapul, és a foltos szőrzete rejti. Az anya tejjel táplálja, ez az emlősök legfontosabb bélyege. A bak agancsot visel, a suta nem; az agancs csontból van, évente leveti és újranöveszti, a szarv viszont üreges szaruképlet, és nem hullik le.

A fülesbagoly madár: az embrió tojásban fejlődik, a meszes héj véd, a szikanyag táplál. Gyakran nem épít fészket, hanem más madár elhagyott fészkét foglalja el. A szülő kotlik, mert a fejlődéshez állandó hőmérséklet kell. A fiókák fészeklakóként kelnek ki: tehetetlenül, és sokáig etetni kell őket.

Élőhely, ökológiai igény, hely a táplálékláncban

Az őz ligetes erdőket, erdőszéleket és mezőgazdasági táblákkal tarkított mozaikos tájat kedvel. Igénye: változatos növényzet (mert válogat), rejtőzés és nyugalom. Nálunk vadászható vadfaj.

A fülesbagoly erdőszéleken, fasorokban, parkokban él. Igénye: fészkelőhely (más madár régi fészke) és mellette nyílt terület, ahol vadászhat. Nálunk védett faj.

A táplálékláncban:

• A lánc a termelőkkel kezdődik: a zöld növények fotoszintézissel szerves anyagot állítanak elő.
• Az őz növényevő, tehát elsőrendű fogyasztó: erdei növény, majd őz, majd nagyragadozó.
• A fülesbagoly ragadozó, másodrendű fogyasztó: fűféle, majd mezei pocok, majd fülesbagoly. Ebben a láncban ő az utolsó láncszem, de nem csúcsragadozó: a kifejlett fülesbaglyot is elejtheti az uhu, a fiókáit a róka és a nyest.
• Minden szint között energia vész el, ezért a ragadozóból kevesebb van, mint a zsákmányából. A bagoly fékezi a rágcsálók elszaporodását, ezért is védett.

Mit mondj, és milyen sorrendben

Ezt írd fel a 30 perc alatt:

1. Mit kaptam: fénykép, preparátum, koponyák, tollak, köpet.
2. Felismerés: szőr és emlős, illetve toll és madár.
3. A kulcsmondat: az őz növényevő zsákmányállat, a fülesbagoly ragadozó.
4. Szájrész: őrlő fogazat, illetve horgas csőr és karom.
5. Emésztés: kérődzés, illetve zúzógyomor és köpet.
6. Szemállás: oldalt, széles látótér, illetve elöl, térlátás.
7. Érzékszervek: szaglás, illetve arcfátyol és fülnyílások.
8. Mozgás és szaporodás: futás patán és elevenszülés, illetve hangtalan repülés és tojás.
9. Élőhely és tápláléklánc: mozaikos táj, elsőrendű fogyasztó, illetve nyílt vadászterület, másodrendű fogyasztó.
10. Zárás: a testfelépítés és az életmód egymásból következik, csak más feladatra.

---

3. A tápanyagok és szerepük

Innentől az A) feladat. A táplálék tápanyagokat tartalmaz: olyan anyagokat, amelyekből a szervezet energiát nyer vagy saját anyagot épít. A három fő tápanyag a szénhidrát, a fehérje és a zsír.

A szénhidrátok

Ez a fő és leggyorsabban hozzáférhető energiaforrás. Az emésztés szőlőcukorra (glükózra) bontja, ez kerül a vérbe, és a sejtek ebből nyernek energiát a sejtlégzéssel. Az agy szinte kizárólag szőlőcukorból dolgozik, ezért esik szét a figyelmed étkezés nélkül.

• Gyorsan felszívódó cukrok: kristálycukor, méz, a gyümölcs cukra. Gyorsan emelik a vércukorszintet, és ugyanolyan gyorsan esik is vissza.
• Összetett szénhidrát, elsősorban a keményítő: kenyér, tészta, rizs, burgonya. Lassan bomlik le, ezért egyenletesen ad energiát, és teljes kiőrlésű formában a rostot is hozza.

A fehérjék

Elsősorban építőanyag, nem üzemanyag. Ebből épül az izom, a bőr, a haj, ebből készülnek az enzimek, a hormonok egy része, az ellenanyagok és a hemoglobin.

Az emésztés a fehérjét aminosavakra bontja, és a szervezet ezekből rakja össze a sajátjait. Egy részüket nem tudja előállítani: ezek az esszenciális aminosavak, amelyeket csak táplálékkal lehet bevinni. Forrásaik: hús, hal, tojás, tej és a hüvelyesek (bab, borsó, lencse); a növényi források kevesebbfélét tartalmaznak, ezért azokat változatosan kell kombinálni.

Ha nincs elég szénhidrát, a szervezet a fehérjét is elégeti, és ilyenkor az izomból vesz el.

A zsírok

A zsír a rossz hírénél sokkal fontosabb:

• A legtöbb energiát adó tápanyag: ugyanakkora tömegben többet ad, mint a másik kettő, ezért a szervezet ebben raktároz.
• Építőanyag: minden sejt határoló hártyájában zsírszerű anyagok vannak.
• A zsírban oldódó vitaminok csak zsír jelenlétében szívódnak fel.

Telített zsírok (állati zsír, vaj, zsíros hús): túlzott fogyasztásuk emeli a koleszterinszintet, ami az érelmeszesedés kiindulópontja. Telítetlen zsírok (növényi olaj, olajos mag, halak zsírja): kedvezőbbek. A transzzsírok a legrosszabbak.

A három tápanyag egymás mellett

A legfontosabb sor az utolsó előtti: a felesleg mindhárom tápanyagból zsírként raktározódik. Nem attól hízik valaki, hogy zsírt evett, hanem attól, hogy több energiát vitt be, mint amennyit felhasznált.

---

4. Vitaminok, ásványi anyagok, rost és víz

Ezek nem adnak energiát, mégis nélkülük semmi nem működik. Kis mennyiségben kellenek, de folyamatosan.

A vitaminok

A vitamin olyan szerves anyag, amely az anyagcsere-folyamatokhoz kell, és amelyet a szervezet nagyrészt nem tud előállítani, ezért táplálékkal kell bevinni.

Az A-vitamin a látáshoz kell, hiánya rontja a szürkületi látást; a D-vitamin a kalcium beépüléséhez, tehát a csontokhoz, és napfény hatására a bőrben is képződik; a C-vitamin a védekezéshez, súlyos hiánya a skorbut; a B-vitaminok az anyagcserében és az idegrendszerben. A vitaminok nagy része hőre érzékeny, ezért kell nyers zöldség is.

Az ásványi anyagok

Szervetlen anyagok, a szervezet egyáltalán nem tudja előállítani őket. Amelyikből egészen kevés kell, azt nyomelemnek nevezzük.

• Kalcium: a csont és a fog fő építőanyaga, kell az izomösszehúzódáshoz és az idegműködéshez.
• Vas: a hemoglobin alkotórésze, tehát az oxigénszállításhoz kell. Hiánya vashiányos vérszegénységet okoz, jele a fáradékonyság és a sápadtság.
• Nátrium és kálium: a víz- és sóháztartás és az ingerület vezetése. Nátriumot szinte mindenki túl sokat visz be.
• Jód: a pajzsmirigy hormonjának alkotórésze; ezért van jódozott konyhasó.
• Magnézium: az izomműködéshez kell.

A rostok és a víz

A rost növényi eredetű, emészthetetlen anyag, elsősorban cellulóz. Az ember nem tudja lebontani (a kérődzőkkel ellentétben, akiknek ehhez mikroorganizmusaik vannak), ezért energiát nem ad. Mégis kell: teltségérzetet ad, serkenti a bélmozgást, lassítja a cukrok felszívódását, és táplálja a hasznos bélbaktériumokat. Forrása: zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona.

A víz a szervezet legnagyobb tömegű alkotórésze. Oldószer, szállít (a vér nagyrészt víz), a kiválasztáshoz kell (a salakanyag csak oldva üríthető), és hőszabályoz (az izzadság elpárolgása hűt). Hiánya gyorsan tünetet okoz: fejfájás, fáradtság, romló koncentráció.

---

5. Energiaszükséglet és a kiegyensúlyozott étrend

Az egészséges táplálkozásnak két oldala van: mennyit eszünk és mit.

Mitől függ az energiaszükséglet

A szervezet a tápanyagokból sejtlégzéssel nyer energiát. Amit teljes nyugalomban is elhasznál, az az alapanyagcsere; erre jön rá a mozgás igénye. Az összes szükséglet egyénenként más, ettől függ:

• Életkor: a növekedés idején arányosan több kell, idős korban kevesebb.
• Nem: eltérő testfelépítés és átlagos izomtömeg.
• Testtömeg és izomtömeg: a több izom nyugalomban is többet fogyaszt.
• Fizikai aktivitás: az edzés és a fizikai munka jelentősen megemeli.
• Egészségi állapot: a láz és a lábadozás megnöveli.
• Környezet: hidegben a testhő fenntartása több energiába kerül.

Ebből jön az energiaegyensúly szabálya: ha a bevitel megegyezik a felhasználással, a testtömeg állandó; ha tartósan több, a felesleg zsírként raktározódik; ha tartósan kevesebb, a szervezet a raktárait bontja le. Konkrét számot ne mondj: nincs mindenkire érvényes érték.

A vegyes, kiegyensúlyozott étrend

Nincs olyan élelmiszer, amely mindent tartalmaz, amire a szervezetnek szüksége van; ebből következik a legfontosabb elv, a változatosság. A jó étrend:

• Vegyes: mind a három fő tápanyag szerepel benne, mellette vitamin, ásványi anyag, rost és elég folyadék.
• Arányos: a legnagyobb részt a zöldség, a gyümölcs és a teljes kiőrlésű gabona adja, mérsékelt fehérjeforrás jön mellé, a zsír és a hozzáadott cukor a legkevesebb.

Ezt is mondd ki: nincs önmagában tiltott étel, arányok és gyakoriságok vannak.

Az étkezések ritmusa

• Rendszeres, napi többszöri étkezés a jó, hasonló időpontokban: így a vércukorszint egyenletes marad.
• A reggeli a legfontosabb pont: az éjszakai szünet után ez indítja be az anyagcserét, és ezen múlik a délelőtti figyelem.
• A hosszú koplalás rossz stratégia: farkaséhséget és túlevést okoz.
• Lassan, alaposan megrágva egyél: a teltségérzet késve alakul ki.

---

6. Amikor felborul az egyensúly

Az egészséges táplálkozásból akkor lesz jó felelet, ha azt is el tudod mondani, mi történik, ha nem tartjuk be. Nem ítélkezünk, hanem következményeket sorolunk.

A túlzott cukorfogyasztás

Itt mindig hozzáadott cukorról beszélünk, nem a gyümölcs természetes cukráról: a gyümölcsben a cukor mellé rost, vitamin és víz is jön.

1. Fogszuvasodás: a szájüreg baktériumai a cukorból savat termelnek, ez oldja a fogzománcot.
2. Vércukor-hullámvasút: a gyors cukor gyorsan emeli, majd ejti a vércukorszintet; az esés után fáradtság, éhség, ingerlékenység.
3. Hízás: a cukor sok energiát ad, de kevés teltségérzetet.
4. A 2-es típusú cukorbetegség kockázata a tartós túlsúly mellett nő.

A túl sok só és zsír

A só fontos alkotórésze a nátrium. Sok nátrium mellett a szervezet több vizet tart vissza, ettől nő a keringő vér mennyisége és a vérnyomás; a tartósan magas vérnyomás rongálja az érfalat, ez pedig érelmeszesedés, infarktus és stroke felé vezet. A csapda: a bevitt só nagyobb része nem a sótartóból jön, hanem a kész élelmiszerekből - felvágottból, kenyérből, leveskockából.

A zsírnál két baj van: a telített zsír és a transzzsír emeli a koleszterinszintet, tehát az érelmeszesedés kockázatát, és a zsír energiasűrűsége nagy, ezért kis mennyiség is sok energiát ad.

A feldolgozott élelmiszerek és a cukros üdítők

Az erősen feldolgozott élelmiszer energiában gazdag, de tápanyagban szegény: sok benne a cukor, a só és a zsír, kevés a rost, a vitamin és az ásványi anyag.

A cukros üdítő külön eset, mert folyékony cukor: a szervezet a folyadékkal bevitt energiát rosszul veszi számításba, ezért mellette ugyanannyit eszel, mint nélküle.

Az energiaital a diákok tipikus csapdája: koffeint és rendszerint sok cukrot tartalmaz, szívdobogást és szorongást okozhat, és elrontja az alvást, ami másnap még nagyobb fáradtságot jelent.

Az elhízás és az alultápláltság

Az elhízás tartós energiatöbblet eredménye: a felesleg zsírszövetként raktározódik. Nem egyszerűen akaraterő kérdése: szerepe van a mozgáshiánynak, a kevés alvásnak, a stressznek és az örökletes hajlamnak is. Kockázatai: magas vérnyomás és érelmeszesedés, 2-es típusú cukorbetegség, ízületi panaszok, alvási zavarok.

Az alultápláltság a fordítottja: tartósan kevesebb energia vagy hiányos étrend. Következményei: fogyás és izomvesztés, állandó fáradtság, gyakori fertőzések (az immunrendszerhez is fehérje és vitamin kell), a növekedés lassulása, csontritkulás.

Külön eset a rejtett éhezés: valaki elegendő energiát visz be, de az étrendje egyoldalú, ezért valamelyik vitaminból vagy ásványi anyagból hiánya van. Példa a vashiányos vérszegénység.

Az étkezési zavarokról

Ezt komolyan mondd el: az étkezési zavarok betegségek, nem hiúság és nem akaraterő kérdése.

• Anorexia nervosa: az érintett erősen korlátozza az étkezést, retteg a hízástól, és torzan látja a saját testét.
• Bulímia: falásrohamok váltakoznak a súlygyarapodás megakadályozására tett lépésekkel.
• Falászavar: visszatérő, kontrollálatlan nagy evések, utána bűntudat.

Mindegyiknek súlyos testi következményei vannak: a szív, a csontok, a fogak és a hormonrendszer is károsodhat. Kezelhetők, de szakember kell hozzá: ne titkold, beszélj róla felnőttel, és ne minősítsd mások testét.

---

7. Gyakorlati tanácsok a saját napodra

• Reggelizz. Ha nem megy a korai étel, vigyél magaddal valamit az első szünetre.
• Az iskolai büfében a péksütemény és a cukros üdítő helyett szendvics és víz, csokoládé helyett gyümölcs.
• Az energiaital nem a fáradtság gyógyszere. Amit hiányol a szervezeted, az az alvás.
• Legyen nálad vizespalack: ha már szomjas vagy, a hiány már megvan; ne kezdj magadtól egyoldalú diétába, mert a növekedéshez minden tápanyagcsoport kell.

---

8. Tipikus hibák - itt a legtöbben elrontják

• Itt a legtöbben elrontják: azt hiszik, a fülesbagoly a fején látható tollcsomóval hall. A tollfül nem hallószerv, hanem dísz; a valódi fülnyílás az arcfátyol tollai alatt van.
• Itt a legtöbben elrontják: azt mondják, az őz a szarvas nősténye, vagy hogy szarva van. Az őz önálló faj, a bak agancsot visel, amely csontból van és évente lehullik, a suta pedig nem visel agancsot.
• Itt a legtöbben elrontják: a vitaminról azt mondják, hogy energiát ad. A vitamin nem energiaforrás, hanem az anyagcseréhez kell; a bagolyról pedig azt, hogy nappal vak, pedig nem vak, csak kevés fényben is jól lát.
• Itt a legtöbben elrontják: azt mondják, csak a zsírtól hízik az ember. Bármelyik tápanyag feleslege zsírként raktározódik, a cukoré is; a zsír pedig alapvető tápanyag.

---

9. Összefoglaló

A B) feladatban két gerinces fajt vetsz össze. Az őz emlős, szőrös, elevenszülő, növényevő kérődző: felül nincs metszőfoga, zápfogai őrölnek, összetett gyomrában mikroorganizmusok bontják a cellulózt; a szeme oldalt ül, ezért széles a látótere, de gyengébb a távolságbecslése, és elsőrendű fogyasztó. A fülesbagoly madár, tojással szaporodik, fiókája fészeklakó, és ragadozó: horgas csőrrel tép, karmokkal ragad, köpetet öklendez ki. A szeme előre néz, ezért térben lát; az arcfátyol és a két eltérő magasságú fülnyílás miatt sötétben is zsákmányt fog; a fogazott tollszegély teszi a repülését hangtalanná; csúcsragadozó, nálunk védett.

Az A) feladatban a szénhidrát a fő energiaforrás, a fehérje az építőanyag, a zsír a legtöbb energiát adó tápanyag; mellettük kell a vitamin, az ásványi anyag, a rost és a víz. Az energiaszükséglet egyénileg változik, a testtömeget az energiaegyensúly dönti el. A jó étrend vegyes, arányos, változatos, az étkezés rendszeres, reggelivel. A túl sok cukor, só és zsír fogszuvasodáshoz, magas vérnyomáshoz és érelmeszesedéshez vezet.

---

10. Kulcsfogalmak

• Kérődzés: az alig megrágva lenyelt növényi táplálék visszaöklendezése, újrarágása és újbóli lenyelése.
• Foghíj: a metszőfogak és a zápfogak közötti fogatlan szakasz a növényevőknél.
• Köpet: a bagoly kiöklendezett, szőr- és csontmaradványokból álló csomója; ebből derül ki, mit evett.
• Arcfátyol: a bagoly fején lévő, merev tollakból álló korong, amely a hangot a fülnyílásokhoz tereli.
• Fészeklakó fióka: tehetetlenül kelő, hosszú gondozást igénylő madárfióka.
• Elsőrendű fogyasztó: a növényeket fogyasztó növényevő, itt az őz; a másodrendű fogyasztó a növényevőt eszi, itt a fülesbagoly.
• Energiaegyensúly: a bevitt és a felhasznált energia viszonya, ez dönti el a testtömeget.

---

11. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok

Miért ül az őz szeme oldalt, a bagolyé elöl? Az őz menekülő zsákmányállat, neki a széles látótér a fontos; a bagoly ragadozó, neki a pontos távolságbecslés kell.

Hogyan találja meg a bagoly a zsákmányt sötétben? Hallás alapján: az arcfátyol a fülnyílásokhoz tereli a hangot, és mivel a két fülnyílása nem egyforma magasan van, a hang irányát függőlegesen is meg tudja állapítani.

Miért káros a túl sok só? Mert a nátrium hatására a szervezet több vizet tart vissza, ettől nő a vérnyomás, ami érelmeszesedéshez vezethet.