A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában

Bevezetés

A második világháború (1939-1945) után a világ két nagy hatalmi tömbre szakadt: a nyugati blokkra (élén az Egyesült Államokkal) és a keleti blokkra (élén a Szovjetunióval). Ezt a rendszert kétpólusú világrendnek vagy bipoláris világrendnek nevezzük. A két szuperhatalom közötti szembenállás - a hidegháború (1947-1991) - meghatározta a 20. század második felét. „Hidegnek” azért hívjuk, mert a két fél közvetlenül soha nem háborúzott egymással, de állandó feszültség, fegyverkezési verseny és helyettesítő háborúk (közvetett konfliktusok harmadik országokban) jellemezték.

1. A kétpólusú világ kialakulása (1945-1949)

A második világháború utáni helyzet

• Európa romokban hevert, a korábbi nagyhatalmak (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) meggyengültek
• Két szuperhatalom maradt: az USA és a Szovjetunió
• A győztesek konferenciákon próbálták rendezni a világ sorsát: Jalta (1945. február) és Potsdam (1945. július-augusztus)
• Németországot négy megszállási övre osztották (amerikai, brit, francia, szovjet)

A hidegháború kezdete

• 1946 - Churchill „vasfüggöny-beszéde” (1946. március 5., Fulton, Missouri): kijelentette, hogy a Balti-tengernél fekvő Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig „vasfüggöny ereszkedett le a kontinensre” - ezzel a keleti blokk elzárkózását jellemezte
• 1947 - Truman-doktrína: az USA elnöke kijelentette, hogy Amerika támogatni fogja a „szabad népeket”, akiket „fegyveres kisebbségek” (értsd: kommunisták) fenyegetnek
• 1947 - Marshall-terv: az USA hatalmas gazdasági segélyprogramja Nyugat-Európa újjáépítésére. Az USA 1947-ben hirdette meg, a segélyek 1948-tól folytak, és összesen kb. 13 milliárd dollár jutott 16-17 nyugat-európai országnak. A keleti blokk országai szovjet nyomásra elutasították
• 1949 - Két német állam: NSZK (Német Szövetségi Köztársaság, nyugati) és NDK (Német Demokratikus Köztársaság, keleti)
• 1949 - NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) megalapítása - a nyugati katonai szövetség

2. A nyugati blokk jellemzői

Politikai rendszer

A nyugati blokk országai többpárti parlamentáris demokráciák voltak:

• Szabad választások: több párt versengett a hatalomért
• Hatalmi ágak szétválasztása (törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás egymástól független)
• Emberi jogok és polgári szabadságjogok: szólásszabadság, sajtószabadság, vallásszabadság, gyülekezési jog
• Jogállamiság: a törvények mindenkire vonatkoznak, az állam sem áll felettük

Gazdasági rendszer

A nyugati blokk piacgazdaságot (kapitalizmust) működtetett:

• Magántulajdon: a gyárakat, földeket, vállalatokat magánszemélyek és cégek birtokolták
• Szabad piac: a kereslet és kínálat (vagyis a vásárlók igényei és az eladók kínálata) határozta meg az árakat
• Szabad vállalkozás: bárki alapíthatott céget
• Fogyasztói társadalom: a tömegtermelés és a reklámok hatására a fogyasztás a hétköznapi élet központi elemévé vált
• Jóléti állam (welfare state): az állam szociális hálót biztosított (egészségügy, oktatás, munkanélküli segély) - különösen Nyugat-Európában

Katonai szövetség: a NATO

• 1949-ben alapították. A politikai központ előbb Londonban, majd Párizsban működött, 1967 óta Brüsszelben van; a katonai főparancsnokság (SHAPE) szintén 1967 óta Belgiumban
• Alapelv: kollektív védelem - ha egy tagot megtámadnak, az összes többi segítségére siet (5. cikkely)
• Alapító tagok: USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, és 8 további európai ország
• 1955-ben Nyugat-Németország (NSZK) is csatlakozott

Gazdasági együttműködés

• Marshall-terv (meghirdetve 1947-ben, a segélyek 1948-tól 1952-ig): az USA által finanszírozott újjáépítési program
• OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet, 1948) - a Marshall-terv koordinálása
• EGK (Európai Gazdasági Közösség, 1957, Római Szerződés): Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg - a mai Európai Unió elődje
• GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény): a nemzetközi kereskedelem liberalizálása

3. A keleti blokk jellemzői

Politikai rendszer

A keleti blokk országai egypártrendszerű diktatúrák voltak:

• A kommunista párt egyeduralma: más pártok nem működhettek (vagy csak „álpártok” - a kommunista párt ellenőrzése alatt)
• Választások formálisan léteztek, de csak egyetlen jelölt indulhatott, vagy az eredményt előre eldöntötték
• Titkosrendőrség és megfigyelés: az embereket lehallgatták, besúgók (informátorok) figyelték (pl. a szovjet KGB, a keletnémet Stasi, a magyar ÁVH)
• Cenzúra: az újságokat, könyveket, filmeket az állam ellenőrizte
• Politikai elnyomás: a rendszer kritikusait börtönbe zárták, munkatáborba (Szovjetunióban: gulág) küldték, vagy kivégezték

Gazdasági rendszer

A keleti blokk tervgazdaságot (központi tervgazdálkodást) működtetett:

• Állami tulajdon: a gyárak, bányák, földek az állam tulajdonában voltak
• Tervhivatal: központilag meghatározták, mit, mennyit és hogyan kell termelni (általában ötéves tervek formájában)
• Nincs szabad piac: az árakat az állam szabta meg, nem a kereslet és kínálat
• Nehézipar preferálása: a gépgyártás, acélgyártás, bányászat élvezett elsőbbséget a fogyasztási cikkek (ruha, élelmiszer, háztartási gépek) előtt
• Állandó hiánygazdaság: a boltokban gyakran hiányoztak alapvető termékek, sorban állás volt mindennapos

Katonai szövetség: a Varsói Szerződés

• 1955-ben hozták létre, válaszul az NSZK NATO-csatlakozására
• Tagok: Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, NDK, Albánia (1968-ig)
• A valóságban a Szovjetunió irányította az összes tagállam haderejét
• A szövetség célja nemcsak a NATO elleni védelem volt, hanem a tagállamok feletti kontroll fenntartása is

Gazdasági együttműködés: KGST

A KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, 1949) volt a keleti blokk gazdasági szervezete:

• A Szovjetunió határozta meg a tagállamok gazdasági szerepét: a tagországok egy-egy termékkörre szakosodtak (Magyarország például az autóbuszgyártásra, innen az Ikarus buszok elterjedtsége a keleti blokkban)
• Nem valódi kereskedelem volt: az árak politikailag meghatározottak, nem piaci alapúak
• A Szovjetunió olcsó nyersanyagot (főleg kőolajat) szállított, a tagállamok ipari termékeket adtak cserébe

4. A két blokk közötti konfliktusok

A berlini válságok

• Berlini blokád (1948-1949): a Szovjetunió lezárta az összes szárazföldi útvonalat Nyugat-Berlinbe. Az USA és szövetségesei légi híddal (repülőgépekkel szállított élelmiszer és fűtőanyag) oldották meg az ellátást
• Berlini fal (1961): az NDK megépítette a falat, hogy megakadályozza a keletnémetek tömeges átszökését Nyugat-Berlinbe. A hidegháború legismertebb szimbóluma - 1989-ig állt

A koreai háború (1950-1953)

• Korea kettészakadt: az északi rész szovjet, a déli amerikai befolyási övezetbe került
• 1950-ben Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát
• Az USA az ENSZ zászlaja alatt beavatkozott, Kína Észak-Korea oldalán lépett be
• Eredmény: patthelyzet, a fegyverszünet a mai napig érvényes, Korea azóta is kettéosztva

A kubai rakétaválság (1962)

• A Szovjetunió nukleáris rakétákat telepített Kubára, az USA „hátsó udvarába”
• Kennedy amerikai elnök tengeri blokádot rendelt el
• 13 nap feszült tárgyalás után Hruscsov szovjet vezető visszavonta a rakétákat
• Ez volt a hidegháború legveszélyesebb pillanata - a világ a nukleáris háború szélére került

Felkelések a keleti blokkban

A keleti blokk országaiban többször is kitörtek felkelések a szovjet uralom ellen:

5. A fegyverkezési verseny és az űrverseny

Nukleáris fegyverkezés

• 1945: az USA feltalálta az atombombát
• 1949: a Szovjetunió is rendelkezett atombombával
• 1952/53: mindkét fél kifejlesztette a hidrogénbombát (az atombombánál sokszorosan pusztítóbb)
• MAD-doktrína (Mutually Assured Destruction - Kölcsönösen Biztosított Megsemmisítés): egyik fél sem meri használni a nukleáris fegyvereket, mert a másik fél válaszcsapása mindkettőt elpusztítaná

Űrverseny

• 1957: a Szovjetunió fellőtte a Szputnyikot, az első műholdat - sokkoló hatás az USA-ra
• 1961: Jurij Gagarin (szovjet) lett az első ember az űrben
• 1969: Neil Armstrong (amerikai) először lépett a Holdra - az USA „nyerte” az űrversenyt

6. Az enyhülés (détente) és az újabb feszültség

Az enyhülés időszaka (1960-as-1970-es évek)

• 1963 - Részleges atomcsend-egyezmény: megtiltotta a légköri atomkísérleteket
• 1972 - SALT-I (Strategic Arms Limitation Talks): az első fegyverzetkorlátozási egyezmény az USA és a Szovjetunió között
• 1975 - Helsinki Záróokmány: 35 ország aláírta - a határok sérthetetlensége, emberi jogok elismerése

Újabb feszültség (1979-1985)

• 1979: a Szovjetunió bevonult Afganisztánba - az USA bojkottálta az 1980-as moszkvai olimpiát
• Ronald Reagan amerikai elnök a Szovjetuniót „gonosz birodalomnak” nevezte, és új fegyverkezési programot indított (SDI - „Csillagháborús terv”)

7. A kétpólusú világ vége (1989-1991)

A keleti blokk összeomlása

• Mihail Gorbacsov szovjet vezető (1985-től) reformokat vezetett be:
  • Glasznoszty (nyitottság): enyhült a cenzúra, nyíltabb lett a politikai élet
  • Peresztrojka (átalakítás): gazdasági reformok a tervgazdaság modernizálására
• Gorbacsov lemondott a Brezsnyev-doktrínáról (amely szerint a Szovjetunió katonailag beavatkozhat bármely szocialista országban)
• 1989 - „A csodák éve”:
  • Lengyelország: részben szabad választások, a Szolidaritás elsöprő győzelme
  • Magyarország: a nyugati határ megnyitása a keletnémet menekültek előtt (1989. szeptember 11.)
  • NDK: a berlini fal leomlása (1989. november 9.)
  • Csehszlovákia: „bársonyos forradalom”
  • Románia: véres forradalom, Ceaușescu kivégzése

A Szovjetunió felbomlása

• 1991. december 25-én Gorbacsov lemondott, másnap pedig a szovjet parlament felsőháza kimondta a Szovjetunió megszűnését
• 15 önálló köztársaság jött létre (Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, a balti államok stb.)
• A kétpólusú világrend véget ért, az USA maradt az egyetlen szuperhatalom

Összefoglaló

• A kétpólusú világ (1947-1991) az USA és a Szovjetunió szembenállására épült
• Nyugati blokk: többpárti demokrácia, piacgazdaság, emberi jogok, NATO (1949), EGK (1957)
• Keleti blokk: egypártrendszer, tervgazdaság, titkosrendőrség, Varsói Szerződés (1955), KGST (1949)
• Fő konfliktusok: berlini blokád, koreai háború, kubai rakétaválság, keleti blokk felkelései
• Fegyverkezési verseny: atombomba, hidrogénbomba, MAD-doktrína
• Űrverseny: Szputnyik (1957), Gagarin (1961), holdraszállás (1969)
• Az enyhülés időszaka (SALT-I, Helsinki) és az újabb feszültség (Afganisztán, Reagan)
• Gorbacsov reformjai (glasznoszty, peresztrojka) elindították a keleti blokk összeomlását
• 1989: a berlini fal leomlása - 1991: a Szovjetunió felbomlása - a hidegháború vége

Lehetséges vizsgakérdések

1. Hasonlítsd össze a keleti és a nyugati blokk politikai és gazdasági rendszerét!

Mintaválasz: A nyugati blokk többpárti parlamentáris demokráciákat foglalt magában, szabad választásokkal, emberi jogokkal és hatalmi ágak szétválasztásával. Gazdaságilag piacgazdaság működött: magántulajdon, szabad vállalkozás, a kereslet és kínálat határozta meg az árakat. A keleti blokk egypártrendszerű diktatúra volt, a kommunista párt egyeduralmával, titkosrendőrséggel és cenzúrával. Gazdaságilag tervgazdaság működött: állami tulajdon, központi tervezés, az állam szabta meg az árakat, ami hiánygazdasághoz vezetett.

2. Miért volt a kubai rakétaválság a hidegháború legveszélyesebb pillanata?

Mintaválasz: 1962-ben a Szovjetunió nukleáris rakétákat telepített Kubára, közvetlenül az USA közelébe. Kennedy elnök tengeri blokádot rendelt el, és 13 napon át tartó feszült tárgyalás következett. A világ a nukleáris háború szélére került, mert mindkét fél rendelkezett elegendő atomfegyverrel egymás megsemmisítéséhez. Végül Hruscsov visszavonta a rakétákat. Az eset után közvetlen összeköttetést, úgynevezett forródrótot létesítettek Moszkva és Washington között.

3. Mi vezetett a kétpólusú világrend összeomlásához?

Mintaválasz: Gorbacsov szovjet vezető 1985-től reformokat vezetett be: glasznoszty (nyitottság) és peresztrojka (gazdasági átalakítás). Lemondott a Brezsnyev-doktrínáról, így a Szovjetunió nem avatkozott be a kelet-európai változásokba. 1989-ben sorra omlottak össze a kommunista rendszerek: Lengyelországban részben szabad választás, Magyarország megnyitotta a vasfüggönyt, novemberben leomlott a berlini fal. 1991-ben a Szovjetunió felbomlott 15 köztársaságra.