Hunyadi Mátyás reformjai

Bevezetés

Hunyadi Mátyás (1458-1490) Magyarország egyik legkiemelkedőbb uralkodója, akit a nép még évszázadokkal halála után is „az igazságos” melléknévvel emlegetett. Mindössze 14 évesen választották királlyá (a tizenötödik születésnapját már királyként érte meg), méghozzá úgy, hogy nem királyi családból származott - apja, Hunyadi János törökverő hadvezér volt, de nem király. Uralkodása alatt Magyarország közép-európai nagyhatalommá vált: központosított államot épített, hivatásos hadsereget hozott létre, és a reneszánsz kultúra mecénásaként (pártfogójaként) világhírűvé tette a budai udvart.

1. Mátyás trónra kerülése (1458)

Mátyás trónra jutása drámai körülmények között zajlott:

• Apja, Hunyadi János 1456-ban halt meg (a nándorfehérvári diadal után pestisben)
• Bátyját, Hunyadi Lászlót V. László király lefejeztette 1457-ben
• Mátyást előbb Bécsbe, majd Prágába vitték fogságba
• V. László váratlan halála (1457) után a köznemesség és Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály megszervezte a királyválasztást
• 1458. január 24-én a Duna jegén összegyűlt sokaság Mátyást királlyá kiáltotta ki
• A Szent Koronát III. Frigyes (a német-római császár) tartotta zálogban: Mátyás 1463-ban, a bécsújhelyi megállapodásban kapta vissza, 80 000 aranyforintért
• A koronázásra ezután, 1464. március 29-én került sor Székesfehérvárott

2. Államigazgatási reformok

Mátyás legfontosabb célja a központosított királyi hatalom megteremtése volt. Ehhez gyökeresen átalakította az államigazgatást:

A kancellária átszervezése

A kancellária a király írásbeli ügyintéző hivatala volt, amely az okleveleket, rendeleteket kiállította. Mátyás koronázása előtt két külön kancellária működött: a nagyobbik a királyi tanács befolyása alatt állt, a kisebbik, a titkos kancellária viszont a király személyes hivatala volt.

• 1464-ben Mátyás egyesítette a két kancelláriát, és élére két egyenrangú kancellárt nevezett ki (fő- és titkos kancellár)
• A hivatalban egyre nagyobb szerepet kaptak a tanult, gyakran Itáliában képzett klerikusok és királyi titkárok
• A cél az volt, hogy az állam működése ne a nagybirtokosok kegyétől függjön

Bírósági reform

• Megszüntette a királyi „különös” és „személyes” jelenléti bíróság felesleges kettősségét: az egyesített bíróság a személyes jelenlét nevet vette fel
• Ennek élén a személynök (a király személyét képviselő bíró) állt, az ő szerepe így megerősödött
• A bíróságokon egyre nagyobb súlyt kaptak a jogban jártas, szakképzett tisztviselők
• Az „igazságos Mátyás” és az álruhás király mondaköre néphagyomány, nem történeti tény: annyi a valós magva, hogy Mátyás országjárásai során a főurak kirívó igazságtalanságait igyekezett orvosolni

A tanács átalakítása

• A királyi tanácsban és a fontos tisztségekben a bárók mellett megjelentek a köznemesi vagy polgári származású, tanult emberek is (a kincstartói tisztséget például egy budai kereskedő, Ernuszt János kapta meg)
• Ezzel csökkentette a bárók (nagybirtokos főnemesek) súlyát a döntéshozatalban

3. Pénzügyi és adóreformok

A központosított állam és a hadsereg fenntartásához Mátyásnak hatalmas bevételekre volt szüksége:

Rendkívüli hadiadó (subsidium)

• A rendkívüli hadiadót akár évente többször is kivetette
• Ez korábban csak alkalmi, egyszeri adó volt - Mátyás lényegében rendszeressé tette: uralkodása 32 éve alatt összesen 43 alkalommal szedette be
• Az adó alapja a jobbágyháztartás (füst, illetve porta) volt

Kincstári reform

• 1467-ben Ernuszt Jánost nevezte ki kincstartónak, aki a bevételi forrásokat együtt kezelte, így áttekinthetővé vált a kincstár gazdálkodása
• Az 1467. évi törvény átnevezte a régi adókat: a kamara haszna „a királyi kincstár adója”, a harmincadvám pedig koronavám lett. A névcsere lényege az volt, hogy a korábban adott mentességek így érvényüket vesztették
• A só- és ércbányák, valamint a pénzverés jövedelmeit központilag kezelte
• Átlagos évi bevétele nagyjából 600-650 ezer aranyforint lehetett, a legjobb években 900 ezer körül. Ez itthon óriási összeg volt, de a nagy nyugati monarchiák bevételétől elmaradt: a francia királyé ekkoriban milliós nagyságrendű volt

Adórendszer modernizálása

4. A Fekete Sereg

Mátyás legismertebb haditette az állandó zsoldoshadsereg megteremtése volt, amelyet Fekete Seregként ismerünk. (Maga a „fekete sereg” elnevezés csak a király halála után terjedt el.)

Előzmények

• A korábbi magyar hadsereg a banderiális rendszeren (a nagybirtokosok által kiállított csapatok rendszere) alapult, ami lassú volt és nem megbízható
• A Felvidéken cseh zsoldoscsapatok garázdálkodtak, akik katonai jártasságukat még a huszita háborúkban szerezték (magyar nevükön zsebrákok). Vezérük, Jiskra János 1462-ben megegyezett Mátyással, és zsoldosainak egy része a király szolgálatába állt - ebből lett a sereg magja

A sereg jellemzői

• Létszáma: Mátyás uralkodásának második felében nagyjából 9 000-15 000 fő állt tartósan fegyverben, a háborúk kritikus szakaszaiban ez akár a kétszeresére is nőhetett
• Összetétele: nehézlovasság, könnyűlovasság és gyalogság nagyjából egyenlő arányban, mellettük tüzérség
• Nemzetiségek: csehek, lengyelek, németek, magyarok
• Fizetés: zsold, bár a kifizetés nemegyszer akadozott
• Felszerelés: korszerű fegyverzet, pajzsok, ágyúk
• A név eredete vitatott: a legelfogadottabb magyarázat szerint a sereg utolsó parancsnokáról, a „fekete Haugwitz”-ként emlegetett cseh kapitányról kapta; más elméletek szerint fekete páncélzatukról, a Mátyás halálakor viselt fekete gyászszalagról vagy a király címerállata, a holló színéről

Miért volt forradalmi?

• Állandóan hadra fogható volt, nem kellett összehívni az urakat
• Fegyelmezett és kiképzett egység volt
• A királytól függött, nem a nagybirtokos báróktól
• Mátyás halála után utóda, II. Ulászló meg akarta tartani a sereget, de nem tudta fizetni a zsoldot. A fosztogató maradványokat 1492-ben Kinizsi Pál verte szét, és 1494-re a sereg megszűnt

5. Külpolitika és hódítások

Mátyás külpolitikája kettős irányú volt:

Déli front - a török ellen

• Mátyás nem indított nagy hadjáratot a törökök ellen, hanem védelmi politikát folytatott
• Megerősítette a végvárrendszert (a déli határ mentén húzódó erődítménylánc)
• 1463-ban visszafoglalta a törököktől Jajcát (Bosznia), amelyet a szultán néhány hónappal korábban vett be
• Elfoglalta Szabácsot (1476), a törökök által épített Száva menti erődöt

Nyugati és északi terjeszkedés

• Cseh háborúk (1468-1478): az 1478-ban megkötött (és 1479-ben ünnepélyesen megerősített) olmützi békében megtarthatta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot, a szűkebb értelemben vett Csehország viszont Jagelló Ulászlóé maradt
• 1485. június 1-jén elfoglalta Bécset, és élete hátralévő éveiben főként ott tartotta az udvarát (ott is halt meg 1490-ben)
• Krems kivételével egész Alsó-Ausztriát, valamint Stájerország és Karintia keleti részét uralma alá vonta
• Feltehetően a német-római császári cím megszerzése is szerepelt a távlati céljai között, de ezt nem érte el

Diplomácia

• Két házassága is politikai célokat szolgált:
  • Első felesége: Podjebrád Katalin, a cseh király lánya (házasság 1463-ban, Katalin már 1464 tavaszán meghalt gyermekszülésben)
  • Második felesége: Aragóniai Beatrix nápolyi királylány (házasság 1476-ban), akinek nagy szerepe volt a reneszánsz kultúra budai meghonosításában

6. Reneszánsz kultúra és a Corvina-könyvtár

Mátyás a reneszánsz (az ókori görög-római kultúra újjáéledése, amely Itáliából indult a 14. században) lelkes pártfogója volt:

A Corvina-könyvtár

• A korabeli Európa legjelentősebb könyvgyűjteménye a vatikáni könyvtár után: Mátyás halálakor a becslések szerint 2000-2500 kötetet számlálhatott
• A könyveket itáliai és hazai műhelyekben másolták, díszes corvina-kötésben (aranyozott bőr, címeres díszítéssel)
• A gyűjtemény nemcsak vallási, hanem természettudományos, filozófiai és irodalmi műveket is tartalmazott
• Sajnos a mohácsi vész (1526) után a könyvtár szétszóródott; ma kb. 216 hiteles corvina ismert szerte a világban

Budai udvar

• Itáliai építészeket, művészeket, humanistákat hívott Budára
• A budai palotát reneszánsz stílusban építette át
• Csillagvizsgálót, fürdőket, díszkerteket létesített
• Az udvar Európa egyik legfényűzőbb kulturális központja lett

7. Mátyás belpolitikai küzdelmei

Mátyás uralkodása nem volt konfliktusmentes:

• A főurak (bárók) többször is megpróbálták hatalmát korlátozni
• 1467-ben az adóreform miatt kirobbant erdélyi lázadást kellett levernie
• A köznemesség általában támogatta, mert a bárók hatalmát gyengítette
• Törvényhozás: az 1485. évi nádori cikkelyek rendezték a nádor (az ország második embere, a király helyettese) jogkörét, az 1486. évi nagy törvénykönyv pedig az igazságszolgáltatást és a bírósági rendszert
• Természetes fia, Corvin János trónöröklését nem tudta biztosítani - törvénytelen származása miatt a főurak nem fogadták el

8. Mátyás öröksége és értékelése

Pozitívumok

• Központosított, erős államot épített
• Magyarországot közép-európai nagyhatalommá tette
• A reneszánsz kultúra elterjesztője
• Igazságos uralkodóként él a népi emlékezetben (ez már mondai hagyomány)
• A Fekete Sereg harcértéke és harci morálja a legtöbb korabeli európai haderőét felülmúlta

Negatívumok és korlátok

• A magas adók terhet jelentettek a lakosságnak
• Rendszere személyéhez kötődött - halála után összeomlott
• A török elleni hatékony fellépés elmaradt
• Törvényes örökös hiánya dinasztikus válságot okozott
• Utódai alatt (II. Ulászló, II. Lajos) az ország meggyengült, ami a mohácsi vészhez (1526) vezetett

Összefoglaló

• Mátyás 1458-1490 között uralkodott, 14 évesen kiáltották ki királlyá a Duna jegén, megkoronázni viszont csak 1464-ben tudták
• Központosított államigazgatást épített ki: a két kancellária egyesítése, tanult hivatalnokok, bírósági reform
• A rendkívüli hadiadót akár évente többször is kivetette; átlagos évi bevétele nagyjából 600-650 ezer aranyforint lehetett
• A Fekete Sereg (tartósan kb. 9-15 ezer fő) Európa egyik első állandó zsoldoshadserege volt
• Elfoglalta Morvaországot, Sziléziát, sőt Bécset is (1485)
• A Corvina-könyvtár 2000-2500 kötettel a vatikáni után Európa legjelentősebb gyűjteménye volt
• Felesége, Aragóniai Beatrix révén a reneszánsz kultúra virágzott Budán
• Halála után rendszere összeomlott, a Fekete Sereg zsold híján szétesett
• A nép az „igazságos Mátyás király” legendáját máig őrzi

Lehetséges vizsgakérdések

1. Milyen államigazgatási reformokat hajtott végre Mátyás?

Mintaválasz: Mátyás 1464-ben egyesítette a korábban külön működő két kancelláriát, és két egyenrangú kancellárt állított az élére; a hivatalban egyre nagyobb szerepet kaptak a tanult hivatalnokok a főúri kinevezések helyett. Az igazságszolgáltatásban megszüntette a királyi jelenléti bíróságok kettősségét, az egyesített bíróság élén álló személynök szerepe megerősödött. A fontos tisztségekbe köznemesi és polgári származású embereket is kinevezett, csökkentve a bárók súlyát. Mindezzel a korábbi feudális anarchia helyett központosított, hatékony államigazgatást teremtett.

2. Ismertesse a Fekete Sereg jellemzőit és jelentőségét!

Mintaválasz: A Fekete Sereg Európa egyik első állandó zsoldoshadserege volt: Mátyás uralkodásának második felében nagyjából 9 000-15 000 katona állt tartósan fegyverben, háború idején ennek akár a kétszerese is. Csehekből, lengyelekből, németekből és magyarokból állt. Zsoldot kaptak, korszerű fegyverzetet használtak. Jelentősége: állandóan hadra fogható, fegyelmezett egység volt, amely a királytól függött, nem a báróktól. Ezzel Mátyás függetlenítette magát a nagybirtokos főnemesek katonai erejétől.

3. Hogyan finanszírozta Mátyás a központosított államot?

Mintaválasz: Mátyás a rendkívüli hadiadót (subsidium) akár évente többször is kivetette. Kincstartója, Ernuszt János 1467-től együtt kezelte a bevételi forrásokat, így áttekinthetővé vált a gazdálkodás. Az 1467. évi törvény átnevezte a régi adókat (kamara haszna helyett a királyi kincstár adója, harmincadvám helyett koronavám), amivel a korábbi mentességek érvényüket vesztették. Központilag kezelte a bánya- és sójövedelmeket. Átlagos éves bevétele nagyjából 600-650 ezer aranyforint lehetett, a legjobb években 900 ezer körül.

4. Mi volt a Corvina-könyvtár jelentősége?

Mintaválasz: A Corvina-könyvtár 2000-2500 kötettel a vatikáni után Európa legjelentősebb könyvgyűjteménye volt. Nemcsak vallási, hanem természettudományos, filozófiai és irodalmi műveket is tartalmazott. A könyveket díszes corvina-kötésben készítették. A könyvtár a budai udvar reneszánsz kultúráját jelképezte. A mohácsi vész után szétszóródott, ma kb. 216 hiteles corvina ismert.

5. Miért omlott össze Mátyás rendszere halála után?

Mintaválasz: Mátyás rendszere személyéhez kötődött: a központosított állam működése az ő erélyén és tekintélyén nyugodott. Nem volt törvényes örököse (természetes fia, Corvin János trónigényét a főurak nem támogatták). Utóda, II. Ulászló („Dobzse László”) gyenge kezű uralkodó volt, aki nem tudta kifizetni a Fekete Sereg zsoldját (a sereg maradványait 1492-ben Kinizsi Pál verte szét), és visszaadta a bárók kiváltságait. Az ország meggyengült, ami végül a mohácsi katasztrófához vezetett 1526-ban.

6. Milyen volt Mátyás külpolitikája? Hol terjeszkedett?

Mintaválasz: Mátyás külpolitikája kettős volt: délen védelmi stratégiát alkalmazott a török ellen (végvárrendszer megerősítése, Jajca, Szabács elfoglalása), míg nyugaton és északon terjeszkedett. A cseh háborúkat (1468-1478) lezáró olmützi békében megtarthatta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot. 1485-ben bevette Bécset is. Feltehetően a német-római császári cím megszerzése is a céljai között szerepelt, de ezt nem érte el.