Az ipari forradalom második hulláma a világban

Bevezetés

Az ipari forradalom második hulláma (kb. 1870-1914) gyökeresen átalakította a világot. Míg az első ipari forradalom (1760-1840 körül) a textilipar és a gőzgép forradalma volt, a második hullám az acél, a vegyipar, az elektromosság és a robbanómotor korszakát hozta el. Ez az időszak teremtette meg a modern világ alapjait: a nagyvárosokat, a tömegtermelést, a munkásmozgalmakat és a fogyasztói társadalom csíráit.

1. Az első és a második ipari forradalom különbségei

Az első ipari forradalom főleg Nagy-Britanniára korlátozódott, és a szénre meg a gőzgépre épült. A második hullám ezzel szemben:

• Földrajzilag kiterjedt: Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Belgium, majd Japán is bekapcsolódott
• Új energiaforrások jelentek meg: kőolaj és elektromosság (az addigi szén és gőz mellett)
• Új iparágak születtek: vegyipar, elektrotechnika, autógyártás
• A tudomány és az ipar összekapcsolódott: a feltalálók helyét átvették a kutatólaboratóriumok

2. Új energiaforrások és találmányok

Elektromosság

Az elektromosság volt a második ipari forradalom legnagyobb áttörése:

• Thomas Edison (amerikai feltaláló) 1879-ben bemutatta az izzólámpát, és megépítette az első áramszolgáltató hálózatot New Yorkban (1882)
• Nikola Tesla és George Westinghouse a váltóáramot (váltakozó irányú elektromos áramot) fejlesztették ki, amely nagy távolságra is gazdaságosan továbbítható volt
• Az elektromosság lehetővé tette a villanyvilágítást, a villamost, az elektromos gépeket a gyárakban

Robbanómotor és az autó

• Nikolaus Otto 1876-ban alkotta meg a négyütemű robbanómotort (belső égésű motor; Otto motorja még világítógázzal működött)
• Karl Benz és Gottlieb Daimler az 1880-as években megépítették az első automobilt (önmeghajtó járművet)
• Henry Ford 1908-ban elindította a T-modell gyártását, majd 1913-tól futószalagon szerelte össze - ez tette az autót a tömegek számára is elérhetővé

Vegyipar

• A német vegyipar lett a világ vezető ágazata
• Műtrágyák (mesterségesen előállított növényi tápanyagok), festékek és gyógyszerek előállítása
• Az Aspirint a Bayer vegyipari cég állította elő tiszta, tartós formában 1897-ben, és 1899-től hozta forgalomba - a korszak egyik legsikeresebb gyógyszere lett

Egyéb fontos találmányok

• Alexander Graham Bell: telefon (1876)
• Guglielmo Marconi: rádió (vezeték nélküli távközlés, 1895)
• A Wright fivérek: az első motoros repülés (1903)

3. Az acél és a nehézipar forradalma

A második ipari forradalom kulcsa az olcsó acélgyártás volt:

• Henry Bessemer (1856) és Sidney Gilchrist Thomas új eljárásokat dolgoztak ki, amelyekkel az acél tömegesen és olcsón előállíthatóvá vált
• Az acél felváltotta a vasat az építkezésben, a vasútépítésben és a hajógyártásban
• Szimbóluma a Brooklyn-híd (New York, 1883), amely acélsodronyokon függ. A korszak nagy fémszerkezetes építménye az Eiffel-torony is (Párizs, 1889), ez viszont még kovácsoltvasból készült

A vasút további fejlődése

• A vasúthálózat robbanásszerűen bővült: 1870-re az USA-ban kb. 85 000 km, a századfordulóra pedig több mint 300 000 km vasútvonal üzemelt
• Az 1869-es transzkontinentális vasút (az Egyesült Államokat az Atlanti- és a Csendes-óceán között összekötő vonal) hatalmas gazdasági növekedést hozott
• Európában is sűrű vasúthálózat épült ki

4. A tömegtermelés és a gyárrendszer átalakulása

A futószalag és a taylorizmus

• Frederick Winslow Taylor kidolgozta a tudományos munkaszervezést (taylorizmus): a munkafolyamatokat apró, szabványosított lépésekre bontotta, és stopperórával mérte az egyes műveletek idejét
• Henry Ford a futószalagos gyártást vezette be: a munkás nem mozgott, hanem a termék (autó) haladt előtte egy szalagon, és mindenki csak egyetlen műveletet végzett
• Eredmény: drasztikus költségcsökkenés és termelékenység-növekedés - a T-modell ára 850 dollárról 260 dollárra csökkent

KépFutószalag a Ford gyárában, 1913⤢ nagyítható

Minden munkás egyetlen műveletet végez, a munkadarab halad tovább előttük. Ez tette olcsóvá a tömegtermelést.

Forrás: Ismeretlen fotós, 1913, közkincs; Wikimedia Commons

Nagyvállalatok és monopóliumok

A második ipari forradalom megteremtette a nagyvállalatok (korporációk) korát:

• Kartell (a vállalatok megállapodnak az árakban, hogy ne versenyezzenek egymással)
• Tröszt (több vállalat egyetlen irányítás alá kerül, pl. a Standard Oil)
• John D. Rockefeller (olaj), Andrew Carnegie (acél), J.P. Morgan (bankár) - az amerikai „rablóbárók” (akik hatalmas vagyonokat halmoztak fel, gyakran kíméletlen módszerekkel)
• Németországban a Krupp (acél, fegyvergyártás), a Siemens (elektrotechnika) és a BASF (vegyipar) lettek a vezető nagyvállalatok

5. Társadalmi változások

Urbanizáció (a városok gyors növekedése)

• A gyárak a városokba vonzották a vidéki lakosságot
• London lakossága 1800-ban kb. 1 millió, 1900-ban már több mint 6 millió fő volt
• New York, Berlin, Párizs szintén milliós nagyvárosokká nőttek
• A városokban megjelent a munkásnegyed (zsúfolt, szegényes lakóövezet a gyárak közelében) és a polgári negyed (elegáns, széles utcákkal)

A munkásosztály helyzete

A gyári munkások élete rendkívül nehéz volt:

• Hosszú munkaidő: a korszak elején gyakran napi 12 óra fölött, heti 6 munkanappal
• Gyermekmunka: gyerekek is dolgoztak a bányákban és a gyárakban, bár ezt a törvények fokozatosan korlátozták
• Balesetveszély és egészségtelen munkakörülmények
• Alacsony bérek, nincs betegbiztosítás, nincs nyugdíj

Munkásmozgalmak

A munkások elkezdtek szerveződni jogaik védelmére:

• Szakszervezetek (a munkások érdekképviseleti szervezetei): a jobb bérekért, rövidebb munkaidőért és biztonságosabb munkakörülményekért küzdöttek
• Sztrájkok (munkabeszüntetések): a nyomásgyakorlás legfőbb eszközei
• Karl Marx és Friedrich Engels kidolgozták a marxizmust, a munkásmozgalom legnagyobb hatású eszmerendszerét - „A Kommunista Kiáltvány” (1848) és „A tőke” (1867) című művekben kifejtették, hogy a munkásosztálynak (proletariátusnak) meg kell döntenie a tőkés rendszert
• Szociáldemokrata pártok alakultak Európa-szerte (pl. a Német Szociáldemokrata Párt, SPD, 1875)

Szociális törvények

A munkásmozgalmak nyomására fokozatosan születtek szociális törvények:

• Otto von Bismarck (német kancellár) az 1880-as években bevezette a világ első társadalombiztosítási rendszerét: betegbiztosítás (1883), balesetbiztosítás (1884), öregségi nyugdíj (1889)
• Nagy-Britanniában korlátozták a gyermekmunkát és a nők éjszakai munkáját
• Fokozatosan csökkent a munkaidő (a 19. század végére napi 10 órára)

6. A második ipari forradalom országai

Az Egyesült Államok

• A polgárháború (1861-1865) után az USA rohamos iparosodásnak indult
• 1900-ra a világ legnagyobb ipari hatalmává vált, megelőzve Nagy-Britanniát
• A bevándorlás (főleg Európából) hatalmas munkaerőt biztosított
• A nagy földrajzi távolságok a vasút- és távíróhálózat fejlesztését ösztönözték

Németország

• Az 1871-es egyesítés (Bismarck vezetésével) után Németország gyors iparosodásba kezdett
• 1900-ra Európa vezető ipari hatalma lett
• Erőssége: vegyipar, elektrotechnika, acélipar
• A Ruhr-vidék lett Európa legnagyobb nehézipari központja

Japán

• A Meidzsi-restauráció (1868) után Japán tudatosan átvette a nyugati technológiát
• 1905-re regionális nagyhatalommá vált (legyőzte Oroszországot a japán-orosz háborúban)
• Japán volt az egyetlen nem nyugati ország, amely sikeresen iparosodott ebben a korszakban

7. A közlekedés és a kommunikáció forradalma

Tengeri közlekedés

• Gőzhajók felváltották a vitorlásokat a nagy tengeri útvonalakon
• A Szuezi-csatorna (1869) és a Panama-csatorna (1914) megnyitása lerövidítette a hajóutakat
• Az óceánjárók kora: a Titanic (1912) a kor technológiai önbizalmának és korlátainak szimbóluma

Kommunikáció

• A távíró (vezetékes üzenetküldő rendszer) az 1840-es évektől terjedt el
• Az 1866-os transzatlanti kábel összekötötte Európát és Amerikát
• A telefon (1876) és a rádió (1895) tovább forradalmasította a kommunikációt

8. A második ipari forradalom hatásai

Gazdasági hatások

• A világkereskedelem megsokszorozódott: 1870 és 1913 között többszörösére nőtt
• Az aranystandard (a valuták aranyhoz kötött értéke) biztosította a nemzetközi kereskedelem stabilitását
• Megjelent a tőzsde és a modern bankrendszer

Társadalmi hatások

• A társadalom szerkezete átalakult: a középosztály (polgárság) megerősödött
• Az életszínvonal hosszú távon emelkedett, bár az egyenlőtlenségek hatalmasak voltak
• Az oktatás tömegessé vált: kötelező népoktatás bevezetése
• A nők fokozatosan megjelentek a munkaerőpiacon (főleg a textiliparban és a szolgáltatásokban)

Környezeti hatások

• Nagymértékű légszennyezés a szén- és olajégetésből
• A folyók és tavak elszennyeződése ipari hulladékkal
• Az erdők kiirtása nyersanyagszerzés és mezőgazdasági terjeszkedés céljából

Összefoglaló

• A második ipari forradalom (1870-1914) új energiaforrásokra épült: elektromosság és kőolaj
• Kulcstalálmányok: izzólámpa (Edison), robbanómotor (Otto), automobil (Benz/Daimler), telefon (Bell), rádió (Marconi)
• Az olcsó acélgyártás (Bessemer-eljárás) lehetővé tette a vasúthálózat, hidak és felhőkarcolók építését
• A futószalag és a taylorizmus forradalmasította a termelést - Henry Ford T-modellje az első „tömegautó”
• Nagyvállalatok és monopóliumok születtek (Rockefeller, Carnegie, Krupp, Siemens)
• Az urbanizáció felgyorsult, a munkásosztály kialakult, szakszervezetek és szociáldemokrata pártok jöttek létre
• Bismarck bevezette a világ első társadalombiztosítási rendszerét Németországban
• Az USA 1900-ra a világ vezető ipari hatalmává vált, Németország Európa élére került
• Japán a Meidzsi-restauráció után sikeresen iparosodott
• A kor hatalmas gazdasági növekedést, de súlyos társadalmi egyenlőtlenségeket és környezeti károkat is hozott

Lehetséges vizsgakérdések

1. Hasonlítsd össze az első és a második ipari forradalom jellemzőit!

Mintaválasz: Az első ipari forradalom (1760-1840) főleg Nagy-Britanniára korlátozódott, energiaforrása a szén és a gőz volt, fő iparága a textilipar és a vasipar. A második ipari forradalom (1870-1914) földrajzilag kiterjedt (USA, Németország, Japán), új energiaforrásokat használt (elektromosság, kőolaj), és új iparágak születtek (vegyipar, elektrotechnika, autógyártás). A második hullámban a tudomány és az ipar összekapcsolódott, megjelentek a kutatólaboratóriumok.

2. Milyen társadalmi változásokat hozott a második ipari forradalom?

Mintaválasz: Felgyorsult az urbanizáció - a városok robbanásszerűen nőttek. Kialakult a munkásosztály, amely hosszú munkaidőben, nehéz körülmények között dolgozott. A munkások szakszervezetekbe tömörültek, sztrájkokkal harcoltak jogaikért. Szociáldemokrata pártok alakultak. Bismarck bevezette a társadalombiztosítást. A középosztály megerősödött, az oktatás tömegessé vált.

3. Mi volt a futószalag és a taylorizmus jelentősége?

Mintaválasz: Taylor a munkafolyamatokat apró, szabványosított lépésekre bontotta, és mérte az idejüket. Ford a futószalagos gyártást vezette be: a termék haladt a munkás előtt, mindenki csak egy műveletet végzett. Az eredmény: drasztikus költségcsökkenés és termelékenységnövekedés. A T-modell ára 850 dollárról 260 dollárra csökkent, és az autó a tömegek számára is elérhetővé vált.