A kémiai reakciók típusai: csapadékképződés, gázfejlődés, komplexképződés

2.1 Mikor megy végbe reakció? A négy hajtóerő

2.2 Sztöchiometriai egyenlet és ionegyenlet

3. Csapadékképződés

3.1 Miért válik ki a csapadék?

3.2 Oldhatósági szabályok

3.3 A tanult csapadékok és színük

3.4 Csapadékképződés ionegyenlettel

3.5 Csapadék a mindennapokban: meszes víz és vízkeménység

4. Gázfejlődés

4.1 Miért távozik el a gáz?

4.2 Erősebb sav kiszorítja a gyengébbet

4.3 Ammónia ammóniumsóból

4.4 Redoxi gázfejlődés

4.5 A gázok felfogása és kimutatása

5. Komplexképződés

5.1 Ligandumcsere és a komplexképződés jelei

5.2 Amminkomplexek: réz és ezüst

5.3 Hidroxokomplexek: amfoter hidroxidok lúgfeleslegben

5.4 Komplexképződés egyenlete megadott képletű komplexre

6. Egyesülés, bomlás, disszociáció

6.1 Egyesülés és bomlás

6.2 Disszociáció

6.3 Egy reakció, több típus: a besorolás

7. A téma kísérletei

7.1 Ezüst-nitrát, nátrium-karbonát és nátrium-hidroxid azonosítása (13. kísérlet)

7.2 Nátrium-nitrát, ezüst-nitrát és nátrium-karbonát azonosítása (14. kísérlet)

7.3 Redoxireakció, gázfejlődés és csapadékképződés (17. kísérlet)

7.4 Ammónia- vagy nátrium-hidroxid-oldat: egyetlen vegyszerrel (18. kísérlet)

7.5 Várható eredmény becslése: fehér por azonosítása (15. kísérlet)

8. Problémamegoldás

8.1 Feladat: kénsavoldat koncentrációja bárium-szulfát csapadékból

8.2 Feladat: szóda és konyhasó keverékének összetétele

8.3 Feladat: ismeretlen fém-karbonát azonosítása

8.4 Feladat: ezüst-klorid kicsapása és oldása ammóniában

8.5 Feladat: mi történik az összeöntéskor?

9. Kapcsolódások: szerves és szervetlen kémia

10. Tipikus hibák

11. Jelentőség

12. Összefoglaló

13. Kulcsfogalmak

14. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok