Kémiai kötések

2.1 Miért jön létre kötés: nemesgázszerkezet és energia

2.2 Elsőrendű és másodrendű kötések

2.3 Az elektronegativitás dönti el a kötés típusát

3. Az ionkötés

3.1 Hogyan alakul ki az ionkötés: a nátrium-klorid példája

3.2 Az ionvegyületek tapasztalati képlete

3.3 Az ionkötés jellemzői és az ionvegyületek tulajdonságai

4. A kovalens kötés

4.1 Hogyan alakul ki a kovalens kötés: a hidrogén- és a klórmolekula

4.2 Apoláris és poláris kovalens kötés

4.3 A kovalens kötés jellemzői

5. A fémes kötés

5.1 Hogyan alakul ki a fémes kötés

5.2 A fémes kötésből következő tulajdonságok

6. A három elsőrendű kötés összevetése

7. Másodrendű kötések

7.1 Diszperziós kölcsönhatás

7.2 Dipólus-dipólus kölcsönhatás

7.3 A hidrogénkötés és kialakulásának feltételei

7.4 A másodrendű kötések erőssége és a forráspont

7.5 Oldhatóság: hasonló a hasonlóban oldódik

8. A téma kísérletei

8.1 Víz, benzin, éter és jód (3. kísérlet)

8.2 Becslés: aceton, víz és benzin megkülönböztetése jóddal

9. Problémamegoldás

9.1 Kötéstípus megállapítása elektronegativitásból

9.2 Ionok száma egy ionvegyületben

9.3 Elektronátadás az alumínium-oxid képződésekor

9.4 Forráspontsor magyarázata adatokból

10. Kapcsolódások

11. Tipikus hibák

12. Jelentőség

13. Összefoglaló

14. Kulcsfogalmak

15. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok