A vakfolt vizsgálata · A dohányzás egészségkárosító hatásai

Tételszám: #9 | Kategória: Az emberi szervezet | Szint: Középszint szóbeli (2026)

1. Mire számíts ezen a tételen?

Ez a tétel két feladatból áll, és 2024-től középszinten az A) feladat az elméleti kifejtés, a B) feladat a gyakorlati. Itt tehát:

• A) feladat (elméleti): a dohányzás egészségkárosító hatásai,
• B) feladat (gyakorlati): a vakfolt vizsgálata.

A tananyag a cím sorrendjében halad: előbb a vizsgálat, utána az elmélet.

A szóbeli összesen 50 pont, ebből 5 pont azért jár, hogyan épül fel a feleleted és hogyan használod a szaknyelvet. 30 perc felkészülési időd van, a felelet nagyjából 15 perc, a szükséges segédeszközöket (például a növény- és állathatározó könyvet, a kísérlet eszközeit) a vizsgaszervező biztosítja.

A B) feladat itt egyszerű élettani vizsgálat: magadon végzed el, eszköz alig kell hozzá. Maga a vizsgálat fél perc, a pontok nagyobb része azért jár, amit utána mondasz.

2. A vizsgálat: a vakfoltpróba

Ez teljesítmény, nem lexikon: el tudod-e végezni magadon, és meg tudod-e magyarázni. Ehhez ismerned kell a szem felépítését, ezért azzal kezdünk.

A szem felépítése kívülről befelé

A szemgolyó a csontos szemgödörben ül, és szemmozgató izmok forgatják. A fala kívülről befelé haladva három rétegű:

1. Külső réteg - ínhártya (fehérjehártya). Kemény, fehér, védő burok, ez adja a szemgolyó alakját. Elöl átlátszóvá válik: ez a szaruhártya, itt lép be a fény.
2. Középső réteg - érhártya. Erekben gazdag, ez táplálja a szemet. Elöl sugártestté alakul (izma állítja a lencse domborúságát), majd szivárványhártyává, amelynek közepén a fényt beengedő nyílás, a pupilla van.
3. Belső réteg - ideghártya (retina). Ez a szem fényérzékelő rétege: itt ülnek az érzékelősejtek, amelyek a fényingert idegi ingerületté alakítják.

Belül a lencse, mögötte a kocsonyás üvegtest. A fény útja: szaruhártya, pupilla, lencse, üvegtest, végül az ideghártya, ahol a kép fordított állású és kicsinyített. Innen az ingerület a látóidegen át jut az agyba.

A legfontosabb mondat: a szem érzékel, de látni az agy lát. A kép az agy látóközpontjában áll össze.

Csapok és pálcikák: a két érzékelősejt

Az ideghártyán kétféle érzékelősejt van:

Két helyet kell név szerint tudnod:

• Sárgafolt: itt a legsűrűbbek a csapok, ez az éleslátás helye. Amikor ránézel valamire, ide állítod be a képét.
• Vakfolt: az a pont, ahol a látóideg kilép a szemgolyóból. Itt nincs egyetlen érzékelősejt sem. A kilépés az ideghártya orr felőli oldalán van, ezért a látótérben a vakfolt a halánték felőli, külső oldalra esik. Ezt használod ki a vizsgálatnál.

Mit kapsz, és hogyan végzed el a vizsgálatot

A tálcán egy papírlap van, rajta két jel egymástól jó arasznyira: bal oldalon egy kereszt, jobb oldalon egy fekete kör. Mellette vonalzó. Ennyi kell, meg a saját szemed.

1. Fogd a lapot karnyújtásnyira, szemmagasságban, a két jel vízszintesen álljon.
2. Takard le a bal szemedet a tenyereddel. Ne nyomd meg a szemgolyót, csak fedd el.
3. A jobb szemeddel nézz merően a bal oldali keresztre. Ez a legfontosabb szabály: a tekinteted végig a kereszten marad, a körre nem nézel rá.
4. Lassan, egyenletesen közelítsd a lapot az arcodhoz, közben végig a keresztet nézed.
5. Egy adott távolságban a jobb oldali kör eltűnik. Állj meg.
6. Mérd meg a vonalzóval, milyen messze van ilyenkor a lap a szemedtől.
7. Közelítsd tovább: a kör újra megjelenik. Ez bizonyítja, hogy nem a szemed fáradt el, hanem egy meghatározott helyzetben lép fel a jelenség.
8. Ismételd meg a másik szemmel, tükörképesen: a jobb szemedet takarod le, a bal szemeddel a jobb oldali körre nézel, és a bal oldali kereszt tűnik el.

Két hibalehetőséget mondj ki, mert szakszerűséget mutat: ha elmozdul a tekinteted a nézett jelről, a jelenség nem jön létre; és ha mindkét szemed nyitva van, szintén nem, mert a másik szem pótolja a hiányzó részt.

A tapasztalat: mit látsz pontosan

Ezt szó szerint kérdezni fogják, ezért pontosan fogalmazz:

• A jel egy meghatározott távolságban eltűnik, közelebb vagy távolabb tartva újra látszik.
• Nem fekete folt jelenik meg a helyén. A jel egyszerűen nincs ott, a papír a helyén is egyenletesen fehérnek látszik.
• Mindkét szemmel működik, de mindig a külső jel tűnik el: a jobb szemnél a jobb oldali, a bal szemnél a bal oldali.
• A távolság személyenként kissé eltér, és attól is függ, milyen messze van egymástól a két jel.

A vizsgálat neve Mariotte-féle vakfoltpróba.

A magyarázat: miért van vak folt a szemünkben

1. Az érzékelősejtek az ideghártyán ülnek, és a fényingert idegi ingerületté alakítják.
2. Az ingerületet idegrostok viszik tovább. Ezek az ideghártya belső felszínén egy pontba futnak össze, és ott kötegbe rendeződve együtt hagyják el a szemgolyót: ez a köteg a látóideg.
3. Ahol a látóideg áttöri az ideghártyát, ott a helyet maguk az idegrostok és a kilépő erek foglalják el, ezért nem fér el érzékelősejt: se csap, se pálcika.
4. Ha a fény éppen erre a pontra vetül, nincs, ami felfogja, tehát nem keletkezik ingerület.
5. Az agy nem kap jelet erről a pontról, ezért a látótérnek erről a részéről nem alakul ki kép.
6. A vizsgálatnál éppen ezt állítod be: a lapot addig közelíted, amíg a kör képe pontosan a vakfoltra esik. Tovább közelítve a kép már érzékelősejtekkel borított területre kerül, ezért jelenik meg újra.

Egy mondatban: a jel azért tűnik el, mert a képe a látóideg kilépési helyére esik, ahol nincs érzékelősejt.

Miért nem vesszük észre a vakfoltot a hétköznapokban

Ez a legfontosabb összefüggés, és három oka van. Mind a hármat mondd el:

1. A két szem kiegészíti egymást. A két látótér nagyrészt átfedi egymást, de a vakfoltjuk ellentétes oldalra esik. Amit a jobb szem nem lát, azt a bal igen. Ezért kellett az egyik szemet letakarni.
2. A szem folyamatosan mozog. A tekintet apró, akaratlan ugrásokkal pásztázza a környezetet, ezért egyetlen pont sem marad tartósan a vakfolton.
3. Az agy kitölti a hiányt. A látóközpont a foltot a környezet mintázata alapján egészíti ki: ha körben fehér papír van, oda is fehéret "lát". Ezért nem fekete folt marad, hanem a jel észrevétlenül tűnik el.

A tanulság: a látott kép nem fénykép, hanem az agy által összerakott kép.

Mit mondj, és milyen sorrendben

Ezt a vázlatot írd fel a 30 perc alatt:

1. Mit kaptam: papírlap két jellel, vonalzó, a saját szemem.
2. A menet: bal szem letakarva, jobb szemmel merően a bal oldali jelre nézek, a lapot lassan közelítem.
3. A tapasztalat: egy adott távolságban a jobb oldali jel eltűnik, tovább közelítve újra megjelenik.
4. Ellenőrzés: a másik szemmel tükörképesen ugyanez.
5. Hol vagyunk a szemben: a kép az ideghártyán keletkezik, ott vannak a csapok és a pálcikák.
6. A magyarázat: ahol a látóideg kilép, nincs érzékelősejt, ez a vakfolt; a sárgafolt ennek az ellentéte, az éleslátás helye.
7. Miért nem zavar minket: két szem, folyamatos szemmozgás, az agy kitölti a hiányt.
8. Zárás: a szem érzékel, a képet az agy állítja össze.

3. Mi van a dohányfüstben, és mit csinál

Innentől az A) feladat. A dohányfüst sokféle anyag keveréke, közülük hármat kell név szerint tudnod, mindegyiket más hatás miatt.

A nikotin: függőség és érszűkítés

A nikotin a dohány természetes anyaga, és ez felel a függőség kialakulásáért. Belélegzés után a tüdőn át gyorsan a vérbe, onnan az agyba jut, és ott a jutalmazó rendszerre hat: átmeneti kellemes érzést, éberséget, feszültségoldást ad.

A másik hatása testi: a nikotin összehúzza az erek falának izmait, tehát érszűkítő. Ezért emeli a vérnyomást, gyorsítja a szívverést, és rontja a végtagok, a bőr és a szívizom vérellátását. A hideg kéz és a lassabban gyógyuló seb ennek a következménye.

A kátrány: a daganatkeltő réteg

A kátrány a füst szurokszerű, ragadós, barnás anyaga, az égés terméke. Két baj van vele:

• Lerakódik a légutak és a tüdő nyálkahártyáján, ráragad a csillószőrökre, és akadályozza a légutak tisztulását.
• Daganatkeltő (rákkeltő) anyagokat tartalmaz, amelyek a sejtek örökítőanyagát károsítják.

A szűrő a kátrány egy részét visszatartja, de teljesen nem szűri ki.

A szén-monoxid: elveszi az oxigén helyét

A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, a tökéletlen égés terméke. A hatása egyetlen összefüggésen múlik:

1. Az oxigént a vörösvérsejtek festékanyaga, a hemoglobin szállítja.
2. A szén-monoxid ugyanahhoz a helyhez kötődik a hemoglobinon, mint az oxigén, csak sokkal erősebben.
3. Ezért a hemoglobin egy része lefoglalttá válik, oxigént nem tud felvenni.
4. A vér kevesebb oxigént szállít, pedig a tüdő akár tökéletesen működhet.
5. A szövetek, köztük a szívizom és az agy, oxigénhiányt szenvednek: hamarabb fáradsz el, terhelésnél kifulladsz.

Ezt mondd ki tisztán: a szén-monoxid nem a tüdőt fojtja meg, hanem a vérben veszi el az oxigén helyét.

4. A légutak és a tüdő károsodása

Ez a rész lépéssorként kérdezhető a legjobban: egyetlen láncot kell végigvinni a csillószőröktől a fulladásig.

A légutak öntisztító rendszere, és mi történik vele

Egészséges állapotban a légutak maguktól tisztulnak:

1. A nyálkahártya nyákot termel, amely megköti a belélegzett port, kormot és kórokozókat.
2. A sejteken apró csillószőrök ülnek, amelyek összehangoltan, felfelé csapkodnak.
3. Így a szennyezett nyákot a garat felé sodorják, ahol lenyeljük vagy kiköhögjük.

A dohányfüst ezt két ponton bontja meg: izgató anyagai megbénítják, majd tönkreteszik a csillószőröket, a kátrány pedig rájuk tapad. A nyáktermelés közben megnő, mert a nyálkahártya védekezik.

A dohányos köhögéstől az idült hörghurutig

1. A csillószőrök nem működnek, a nyák nem tud felfelé haladni.
2. A nyák megreked és felszaporodik a légutakban.
3. Az egyetlen eltávolítási mód a köhögés marad: ez a reggeli, köpetes dohányos köhögés.
4. A megrekedt nyákban megtelepednek a kórokozók, ezért a dohányos gyakrabban és súlyosabban kap légúti fertőzést.
5. A tartós izgatás és gyulladás idült (krónikus) hörghurutot okoz: a hörgők nyálkahártyája állandóan duzzadt, ezért a légutak beszűkülnek.

A tüdőtágulat: hogyan vész el a gázcserefelület

A gázcsere a tüdőhólyagocskákban zajlik: vékony falukat sűrű hajszálérhálózat fonja körül. A gázcserefelület azért óriási, mert rengeteg apró hólyagocskából áll.

1. A tartós gyulladás tönkreteszi a hólyagocskák vékony falát.
2. A szomszédos hólyagocskák összeolvadnak, néhány nagy üreg lép a sok apró helyébe.
3. Ezzel lecsökken a gázcserefelület, és kevesebb hajszálér marad.
4. A tüdő elveszti a rugalmasságát, ezért a kilégzés nehezül el: a levegő bennreked.
5. Az eredmény légszomj: eleinte terhelésre, később nyugalomban is fulladás.

Ez a tüdőtágulat. Amit hozzá kell tenned: az elpusztult hólyagocskafal nem épül vissza, ez a károsodás visszafordíthatatlan. A hörghurut és a tüdőtágulat együtt adja a dohányzás legjellemzőbb idült tüdőbetegségét.

5. A keringés károsodása: az érszűkülettől az infarktusig

A keringésre a füst több összetevője egyszerre hat, ezért olyan súlyos. A lánc:

1. A nikotin szűkíti az ereket, gyorsítja a szívverést és emeli a vérnyomást. A szív több munkát végez, miközben a saját ereiben, a koszorúerekben kevesebb vér áramlik.
2. A szén-monoxid csökkenti a vér oxigénszállító képességét, így a szívizom kevesebb oxigént kap, pedig többre volna szüksége.
3. Az érfal belső felszíne károsodik. A sérült falon könnyebben rakódik le zsíros, majd meszes réteg: ez az érelmeszesedés. Az ér szűkül, fala merevvé válik.
4. A tartósan magas vérnyomás tovább rongálja az érfalat és túlterheli a szívet.
5. A vér alvadékonysága nő, ezért a szűk, egyenetlen érfalon könnyebben képződik vérrög.
6. Ha a vérrög eltömi a koszorúeret, a szívizom egy része nem kap vért, és elhal: ez a szívinfarktus.
7. Ha agyi eret töm el, az agy egy része károsodik: ez az agyi érkatasztrófa (stroke), amely bénulást, beszédzavart okozhat.
8. Az alsó végtag ereiben a szűkület miatt járás közben görcsös lábfájdalom jelentkezik, a seb rosszul gyógyul.

A dohányzás tehát nemcsak a tüdő, hanem a szív és az agy betegsége is.

6. Daganatos betegségek

A daganat itt nem "csak úgy" alakul ki, hanem megmagyarázható lépésekben:

1. A kátrány daganatkeltő anyagai a nyálkahártya sejtjeire kerülnek, egy részük a vérbe is felszívódik.
2. Ezek az anyagok a sejt örökítőanyagát (DNS) károsítják.
3. A hibás örökítőanyagú sejt osztódási szabályozása felborul: akkor is osztódik, amikor nem kellene.
4. A szabályozatlanul szaporodó sejtekből daganat nő, amely benövi a környező szöveteket, és áttéteket adhat.

A dohányzás a tüdőrák legfőbb kockázati tényezője, de ahol a füst végighalad, ott mindenütt nő a kockázat: szájüreg, gége, nyelőcső. A felszívódott anyagok a vizelettel ürülnek, ezért a húgyhólyag daganatai is gyakoribbak. A daganat sokáig tünetmentes, a tartós köhögést pedig a dohányzó megszokja, ezért gyakran későn derül ki.

7. Dohányzás a terhesség alatt

A magzat nem lélegzik: az oxigént és a tápanyagot az anya vére szállítja neki a méhlepényen át. Ezért az anya dohányzása közvetlenül a magzatot érinti:

1. A nikotin szűkíti a méhlepény ereit, ezért kevesebb vér jut a magzathoz.
2. A szén-monoxid az anya és a magzat vérében is lefoglalja a hemoglobint, tehát a kevesebb vér ráadásul kevesebb oxigént is szállít.
3. A magzat tartós oxigénhiányban fejlődik.

Következményei: lassabb magzati fejlődés, kisebb születési testtömeg, gyakoribb koraszülés, vetélés és méhlepény-rendellenesség, a csecsemőnél gyakoribb légúti betegség. A nikotin az anyatejbe is átjut. Ugyanígy káros, ha a várandós anya passzív dohányosként lélegzi be a füstöt.

8. A passzív dohányzás

Passzív dohányzás: amikor a nem dohányzó ember mások dohányfüstjét lélegzi be. Két forrása van, és a másodikat sokan elfelejtik:

• a dohányzó által kifújt füst,
• a parázsló cigaretta végéről szabadon szálló füst, amely nem megy át a szűrőn.

A passzív dohányos ugyanazokat az anyagokat lélegzi be, csak hígabban: nikotint, kátrányt, szén-monoxidot. Ezért nála is nő a légúti betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek és a tüdőrák kockázata. Gyerekeknél a hatás kifejezettebb, mert a légútjaik szűkebbek és gyorsabban lélegeznek: gyakoribb a hörghurut, a középfülgyulladás, és rosszabbodik az asztma.

A füst anyagai megtapadnak a ruhán, a kárpiton, az autó belsejében, ezért a szellőztetés nem szünteti meg a passzív dohányzást, csak csökkenti. Ez az oka a zárt közösségi terekben érvényes tiltásnak: a nem dohányzók védelme.

9. A nikotinfüggőség és a leszokás

Ezt a részt a saját életedre vonatkoztatva szeretik kérdezni: ha ennyire káros, miért nem hagyják abba.

Hogyan alakul ki a függőség

1. A nikotin belélegzés után rövid idő alatt eljut az agyba, és a jutalmazó rendszert ingerli.
2. Az agy ezt jutalomként rögzíti, és összekapcsolja a helyzettel, amelyben történt.
3. Tolerancia alakul ki: a szervezet hozzászokik, ugyanaz a mennyiség egyre kevesebbet ad, ezért egyre több kell.
4. Ha a nikotin kimarad, elvonási tünetek lépnek fel: ingerlékenység, nyugtalanság, koncentrációzavar, alvászavar, erős kívánás, fokozott étvágy.
5. Innentől a dohányzó nagyrészt nem az élvezetért, hanem az elvonás elkerüléséért gyújt rá. Ez a függőség.

Miért nehéz leszokni

Mert kétféle függőségről van szó egyszerre:

Ehhez jön, hogy a dohányzás társas szokás is. A visszaesés gyakori, és ezt érdemes kimondani: a visszaesés nem kudarc, a legtöbben több nekifutásból szoknak le.

Az e-cigaretta és a vízipipa

E-cigaretta. Nincs benne égés, ezért kátrány gyakorlatilag nem keletkezik, és ez valódi különbség. De a folyadéka rendszerint nikotint tartalmaz, tehát ugyanúgy függőséget okoz és ugyanúgy szűkíti az ereket. A belélegzett pára a légutakat izgató anyagokat is tartalmaz, a hosszú távú hatásai pedig kevésbé ismertek. A fiataloknál külön veszély, hogy sokan ezzel kezdik, és így alakul ki a nikotinfüggőség.

Vízipipa. A füst a vízen áthaladva lehűl, ezért enyhébbnek érződik. Ez megtévesztő: a víz nem szűri ki a káros anyagokat. A vízipipázás hosszan tart, ezért sok füstöt lélegez be a használó, a parázsló szén miatt pedig jelentős a szén-monoxid. A közös csutora ráadásul fertőzést ad át.

Egy mondatban: ami nikotint tartalmaz, az függőséget okoz, és ahol égés van, ott káros anyag is van.

A leszokás lépései és a szervezet regenerálódása

1. Döntés és időpont. Tűzz ki egy napot, és onnantól teljesen hagyd abba.
2. Mérd fel a kiváltó helyzeteket: mikor és mi mellett gyújtasz rá. Ezeket kell átalakítani.
3. Számold fel a kelléket: cigaretta, öngyújtó, hamutartó ki a lakásból és az autóból.
4. Vond be a környezetedet: a támogató család és a nem dohányzó társaság sokat segít.
5. Kérj segítséget: az orvos nikotinpótló készítményt vagy gyógyszeres kezelést javasolhat, és van leszokást támogató tanácsadás is.
6. A kívánás hullámokban jön és elmúlik. Segít a mozgás, a vízivás, az elfoglaltság.
7. Visszaesésnél ne add fel, hanem kezdd újra.

Amit a szervezet visszaad:

• Rövid időn belül csökken a vér szén-monoxid-szintje, javul az oxigénszállítás, normalizálódik a pulzus és a vérnyomás.
• Hetek alatt javul a szaglás és az ízérzés, jobb lesz a terhelhetőség.
• Hónapok alatt regenerálódnak a csillószőrök, csökken a köhögés, ritkulnak a fertőzések.
• Évek alatt jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek, majd a daganatok kockázata.
• Ami nem tér vissza: az elpusztult tüdőhólyagocskák. A leszokás itt a további romlást akadályozza meg.

Zárómondat: minél korábban hagyja abba valaki, annál többet nyer vissza, de leszokni sosem késő.

10. Tipikus hibák - itt a legtöbben elrontják

• Itt a legtöbben elrontják: azt mondják, a vakfolt helyén fekete foltot látunk. A jel egyszerűen eltűnik, és az agy a környezet mintázatával kitölti a hiányt.
• Itt a legtöbben elrontják: összekeverik a vakfoltot és a sárgafoltot. A sárgafolt az éleslátás helye; a vakfolt az, ahol a látóideg kilép, és ahol nincs érzékelősejt.
• Itt a legtöbben elrontják: a csapokat és a pálcikákat cserélik fel. A csapok adják a színlátást és az éles látást erős fényben, a pálcikák gyenge fényben működnek, de színt nem érzékelnek.
• Itt a legtöbben elrontják: azt mondják, hogy a szem lát. A szem érzékel, a képet az agy látóközpontja állítja össze - a vakfolt kitöltése éppen ezt bizonyítja.
• Itt a legtöbben elrontják: a kátrányt teszik felelőssé a függőségért. A függőséget a nikotin okozza, a kátrány a daganatkeltő összetevő.
• Itt a legtöbben elrontják: azt mondják, a szén-monoxid a tüdőt károsítja. A szén-monoxid a vérben hat: a hemoglobinhoz erősebben kötődik, mint az oxigén.
• Itt a legtöbben elrontják: azt hiszik, a passzív dohányzás ártalmatlan, ha szellőztetünk, és hogy az e-cigaretta veszélytelen. A szellőztetés nem szünteti meg a füst hatását, az e-cigaretta pedig nikotint tartalmaz.

11. Összefoglaló

A B) feladatban a vakfoltpróbát végzed el: az egyik szemedet letakarod, a másikkal merően a lap egyik jelére nézel, és a lapot közelítve a másik jel egy adott távolságban eltűnik. A magyarázat: a kép az ideghártyára vetül, ahol a csapok (színlátás, éles látás, sárgafolt) és a pálcikák (gyenge fény) érzékelnek; ott viszont, ahol a látóideg kilép, nincs érzékelősejt, ezért nem keletkezik ingerület. A hétköznapokban azért nem tűnik fel, mert a két szem kiegészíti egymást, a szem folyamatosan mozog, és az agy kitölti a hiányt.

Az A) feladatban a füst három fő összetevőjéből indulj ki: a nikotin függőséget okoz és szűkíti az ereket, a kátrány lerakódik és daganatkeltő, a szén-monoxid a hemoglobint foglalja le. A légutakban a csillószőrök bénulása miatt megreked a nyák, ebből lesz a dohányos köhögés és az idült hörghurut, majd a hólyagocskák falának pusztulásával tüdőtágulat, tehát kisebb gázcserefelület és fulladás. A keringésben az érszűkület, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés vezet infarktushoz és stroke-hoz. A kátrány anyagai a sejtek örökítőanyagát károsítják, ezért gyakoribb a tüdő, a gége és a húgyhólyag daganata. A terhesség alatti dohányzás oxigénhiányt okoz a magzatnak, a passzív dohányzás a nem dohányzókat károsítja. A nikotinfüggőség testi és lelki része miatt nehéz a leszokás, de a szervezet jelentős részben regenerálódik.

12. Kulcsfogalmak

• Ideghártya (retina): a szemgolyó legbelső rétege, itt vannak az érzékelősejtek, amelyek a fényingert idegi ingerületté alakítják.
• Csapok: erős fényben működő érzékelősejtek, ők adják a színlátást és az éles látást; a sárgafoltban a legsűrűbbek.
• Pálcikák: gyenge fényben is működő érzékelősejtek, színt nem érzékelnek.
• Sárgafolt: az ideghártya éleslátásra szolgáló helye.
• Vakfolt: az ideghártyának az a pontja, ahol a látóideg kilép; itt nincs érzékelősejt, ezért az ide eső képről nem keletkezik ingerület.
• Nikotin: a dohány anyaga, amely függőséget okoz, szűkíti az ereket, emeli a vérnyomást és a pulzust.
• Kátrány: a füst ragadós, lerakódó anyaga, amely daganatkeltő anyagokat tartalmaz.
• Szén-monoxid: a hemoglobinhoz az oxigénnél erősebben kötődő gáz, ezért csökkenti a vér oxigénszállító képességét.
• Tüdőtágulat: a tüdőhólyagocskák falának pusztulása, a gázcserefelület visszafordíthatatlan csökkenése.
• Passzív dohányzás: mások dohányfüstjének belélegzése.

13. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok

Hogyan végzed el a vakfoltpróbát? Letakarom az egyik szememet, a másikkal merően a lap egyik jelére nézek, és a lapot lassan közelítem; egy adott távolságban a másik jel eltűnik.

Miért tűnik el a jel? Mert a képe oda esik az ideghártyán, ahol a látóideg kilép, és ahol nincs érzékelősejt, tehát nem keletkezik ingerület.

Mi a különbség a vakfolt és a sárgafolt között? A sárgafolt az éleslátás helye, ott a legsűrűbbek a csapok; a vakfoltban egyáltalán nincs érzékelősejt.

Miért nem vesszük észre a vakfoltot a hétköznapokban? Mert a két szem kiegészíti egymást, a szem folyamatosan mozog, és az agy kitölti a hiányt.

Mi a füst három fő káros összetevője, és mit okoznak? A nikotin függőséget és érszűkületet, a kátrány daganatot és eltömődött légutakat, a szén-monoxid a vér oxigénszállításának romlását.

Miért köhög reggelente a dohányzó? Mert a füst megbénítja a csillószőröket, a nyák megreked, és csak köhögéssel távolítható el.