A magyarországi nemzetiségek és a cigányság helyzete napjainkban

Tételszám: #59 | Kategória: II. Népesség, település | Szint: Írásbeli (2026)

1. Bevezetés

A történelmi Magyarország lakosságának kevesebb mint fele volt magyar anyanyelvű. A trianoni békeszerződés (1920) után az ország etnikailag szinte egynemzetiségűvé vált, a 20. század kitelepítései és asszimilációs folyamatai pedig tovább csökkentették a nemzetiségek arányát. Ma 13 nemzetiséget ismer el a törvény.

2. Történelmi előzmények

2.1 Trianon és a két világháború közötti időszak

A trianoni békeszerződés (1920. június 4.) nyomán Magyarország elveszítette területének mintegy kétharmadát, és több millió…

2.2 A második világháború és az utána következő évek

2.3 Az államszocializmus évtizedei (1949–1989)

3. A rendszerváltás utáni jogi keret

3.1 Az 1993-as kisebbségi törvény

3.2 Az Alaptörvény (2011)

3.3 A 2011-es nemzetiségi törvény

3.4 A 13 elismert nemzetiség

4. A nemzetiségi önkormányzati rendszer

Három szint

Parlamenti képviselet

5. Demográfia: a népszámlálási adatok

Nemzetiségi létszámok a két utolsó népszámláláson

Mit mondanak és mit nem mondanak ezek a számok?

Területi és korösszetételbeli jellemzők

6. Nemzetiségi oktatás és kultúra

Az oktatás három formája

Kulturális intézmények és nyelvi helyzet

7. A cigányság / roma közösség helyzete

7.1 Történeti háttér és belső tagoltság

7.2 A porrajmos (cigány holokauszt)

7.3 Az államszocializmus évtizedei

7.4 A rendszerváltás hatása

7.5 A mai helyzet fő mutatói

7.6 Érdekképviselet és felzárkózási politika

8. Összefüggések

Kronológia

Kulcsfogalmak

Összegzés

Itt jön a java: a tétel többi része egy karnyújtásnyira van

Egy kattintás, és a teljes tétel, meg az összes Történelem tétel, kérdés és podcast a tiéd.

6 990 Ft/hó ehhez a tantárgyhoz

Minden tétel ebben a tantárgyban
Interaktív gyakorló kérdések mindegyikhez
Magyar nyelvű podcast minden tételhez
Mobilon és laptopon is működik

Kipróbálom ingyen: 3 napig Elkezdem ingyen

Előbb kipróbálnád?

Az ókori Athén →