A trianoni békediktátum és következményei

Bevezetés

1920. június 4. - ez a dátum a magyar történelem egyik legtragikusabb napja. A versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírt békeszerződés eredményeként Magyarország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét. A trianoni békediktátum (a magyarok „diktátumnak” nevezik, mert a feltételeket nem tárgyalták, hanem diktálták) következményei a mai napig meghatározzák a magyar politikát, társadalmat és nemzeti öntudatot.

1. Az első világháború és Magyarország

Magyarország helyzete a háborúban

• Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként lépett be az első világháborúba (1914-1918) a Központi Hatalmak (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Oszmán Birodalom, Bulgária) oldalán
• A háború 4 évig tartott és hatalmas véráldozattal járt: Magyarország kb. 660 000 katonát veszített (halottak és eltűntek)
• Az ország gazdasága kimerült, a lakosság éhezett

A Monarchia összeomlása (1918. október-november)

• 1918. október 31. - az „őszirózsás forradalom”: Károlyi Mihály lett a miniszterelnök
• 1918. november 3. - a Monarchia fegyverszünetet kötött (padovai fegyverszünet)
• 1918. november 16. - kikiáltották a Magyar Népköztársaságot
• A nemzetiségek (románok, szerbek, horvátok, szlovákok, csehek) elszakadtak és saját államaikhoz csatlakoztak
• Az antant (a győztes szövetség: Franciaország, Nagy-Britannia, USA, Olaszország, és szövetségeseik) demarkációs vonalakat (ideiglenes határvonalakat) húzott, amelyek messze benyúltak a magyar területekbe

A Tanácsköztársaság (1919. március-augusztus)

• Kun Béla vezetésével kommunista diktatúra (Tanácsköztársaság) jött létre
• A román hadsereg bevonult Budapestre (1919. augusztus)
• A Tanácsköztársaság bukása után Horthy Miklós kormányzóként állt az ország élére (1920-1944)

2. A párizsi békekonferencia és a trianoni szerződés

A békekonferencia (1919-1920)

• A győztes hatalmak Párizsban tárgyaltak a vesztes országokkal kötendő békéről
• Magyarország képviselőit csak 1919. december 1-jén hívták meg, a küldöttség 1920 januárjában érkezett Párizsba - az alapelveket addigra már eldöntötték
• A magyar delegációt Apponyi Albert gróf vezette, aki híres beszédben érvelt a történelmi Magyarország területi egységéért - de érvelése hatástalan maradt

Apponyi beszéde

Apponyi 1920. január 16-án a békekonferencián tartott beszédében:

• Bemutatta Magyarország ezeréves történelmi határait
• Hangsúlyozta a népszavazás szükségességét az elcsatolandó területeken
• Felhívta a figyelmet, hogy a tervezett határok tiszta magyar területeket is elcsatolnának
• A győztesek mégis elutasították érveit

Az aláírás

• 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést
• A magyar delegáció nevében Drasche-Lázár Alfréd és Benárd Ágost írta alá
• Magyarországon gyásznap volt: fekete zászlókat tűztek ki, harangoztak, az iskolákban gyászünnepséget tartottak

3. A trianoni békediktátum területi rendelkezései

Az elcsatolt területek

Számokban

• Magyarország területe: 325 411 km²-ről 93 073 km²-re csökkent (a korábbi terület 28,6%-a maradt). Figyelj a viszonyítási alapra: a 325 411 km² a társországokkal, vagyis Horvátország-Szlavóniával együtt értendő. A szűkebb értelemben vett Magyarország Horvátország nélkül 282 870 km² volt, ehhez képest a veszteség kétharmados - ezért mondja a közbeszéd, hogy az ország a területe kétharmadát vesztette el.
• Népessége: 20,9 millióról 7,6 millióra csökkent (a korábbi lakosság 36,4%-a maradt)
• Kb. 3,3 millió magyar került az új határok túloldalára:
  • Románia: kb. 1,7 millió magyar
  • Csehszlovákia: kb. 1 millió magyar
  • Jugoszlávia: kb. 0,5 millió magyar
  • Ausztria: kb. 0,026 millió (kb. 26 000) magyar

4. A békeszerződés egyéb rendelkezései

Katonai korlátozások

• A magyar hadsereg létszámát maximum 35 000 főben határozták meg
• Tilos volt az általános hadkötelezettség (kötelező katonai szolgálat)
• Nehézfegyverzet, harckocsi, repülőgép tartása tilos
• Csak önkéntes hadsereg lehetett

Gazdasági terhek

• Jóvátétel (háborús kártérítés) fizetése - bár ennek pontos összegét később állapították meg, és végül nagyrészt elengedték
• A legtöbb nyersanyagforrás (erdők, bányák, vasérc, só) az elcsatolt területeken volt
• Az ország elveszítette vasúthálózatának nagy részét - a sugaras szerkezetű (Budapestből kiinduló) hálózat szétdarabolódott

5. Miért született ilyen békeszerződés?

A győztesek érdekei

• Franciaország (Georges Clemenceau miniszterelnök) célja Németország és szövetségesei maximális meggyengítése volt
• A Wilsoni elvek (Woodrow Wilson amerikai elnök 14 pontja, 1918): a „nemzeti önrendelkezés” elve - minden nemzetnek joga van saját államhoz. De ezt a gyakorlatban egyoldalúan alkalmazták: a vesztes államok nemzetiségei megkapták az önrendelkezést, a győztesek területén élő kisebbségek nem
• A kis szövetségesek (Románia, Csehszlovákia, Szerbia) jutalmazása - ezek az országok az antant oldalán harcoltak

A Monarchia nemzetiségi problémája

• A történelmi Magyarország területén a magyarok csak relatív többséget alkottak (kb. 48% az 1910-es népszámlálás szerint, a társországok nélkül kb. 54%)
• A nemzetiségek (románok, szerbek, horvátok, szlovákok, németek, ruszinok) valóban önrendelkezésre törekedtek
• Az etnikai keveredés azonban olyan mértékű volt, hogy tiszta etnikai határokat lehetetlen volt húzni

Az igazságtalanság elemei

• A határokat nem az etnikai elv alapján húzták, hanem stratégiai és gazdasági szempontok szerint
• Tiszta magyar területeket is elcsatoltak (pl. Csallóköz, székelyföldi tömbmagyarság, Szabadka környéke)
• Népszavazást nem tartottak (kivéve Sopron, 1921 - ahol a lakosság Magyarország mellett szavazott)
• A magyarokat kollektív felelősség alapján büntették a háborúért

6. A trianoni trauma hatásai

Azonnali következmények

• Menekülthullám: kb. 350 000-400 000 magyar menekült az utódállamokból Magyarországra (1918-1924)
• Gazdasági összeomlás: az ipar elveszítette nyersanyagbázisát és piacait
• A vasúthálózat szétdarabolódott: a sugaras rendszer miatt egyes magyar városok csak külföldi (elcsatolt) területen keresztül voltak elérhetők egymás számára
• Kulturális veszteségek: egyetemek (Pozsony, Kolozsvár), műemlékek, egyházi intézmények az utódállamokhoz kerültek

A revíziós politika

A két világháború közötti Magyarország központi célkitűzése a revízió (a trianoni határok megváltoztatása) volt:

• „Nem, nem, soha!” - a korszak jelmondata, amely a békeszerződés el nem fogadását fejezte ki
• A Magyar Hiszekegy imádság (1920): „Hiszek Magyarország feltámadásában” - minden iskolai nap ezzel kezdődött
• Irredenta mozgalom (a területi visszaszerzésre törekvő mozgalom): térképek, dalok, szobrok hirdették a revíziót
• Az országzászlókat (köztük az 1928-ban felavatott budapesti Ereklyés Országzászlót) félárbócon tartották; a visszacsatolások idején ideiglenesen felvonták, majd visszaengedték őket

A bécsi döntések

• I. bécsi döntés (1938. november 2.): a Felvidék déli, magyarlakta sávja visszakerült Magyarországhoz
• II. bécsi döntés (1940. augusztus 30.): Észak-Erdély (a Székelyfölddel) visszakerült Magyarországhoz
• 1941: a Délvidék (Bácska, Baranya háromszög) visszafoglalása
• 1939: Kárpátalja visszafoglalása

Fontos: ezek a területi visszaszerzések nem tartósak - a második világháború után, az 1947-es párizsi békeszerződés a trianoni határokat állította vissza (sőt, Pozsonynál három falu Csehszlovákiához került).

7. A határokon túli magyarság sorsa

Kisebbségi lét

Az utódállamokba került magyarok helyzete:

• Kisebbségi jogaikat a Népszövetség (a mai ENSZ elődje) elvileg garantálta, de a gyakorlatban nem érvényesültek
• Földreformok: a magyar nagybirtokosok földjeit elvették és az államalkotó nemzet tagjainak osztották ki
• Iskolák bezárása és a magyar nyelvű oktatás korlátozása
• Hivatalos nyelvhasználat korlátozása
• Telepítési politikák: az utódállamok saját nemzetiségüket telepítették a magyarlakta területekre

A kisebbségek helyzete napjainkban

• Románia: kb. 1 millió magyar (2021-es népszámlálás; főleg Erdélyben és a Székelyföldön)
• Szlovákia: kb. 420 000 magyar (2021-es népszámlálás; főleg a déli határ mentén)
• Szerbia: kb. 185 000 magyar (2022-es népszámlálás; főleg a Vajdaságban)
• Ukrajna: kb. 150 000 magyar (Kárpátalja; 2001-es népszámlálás, azóta kevesebb)
• Összesen: kb. 1,8-2 millió magyar él a szomszédos országokban

8. Trianon értékelése

A történészek vitája

A trianoni békeszerződés megítélése vitatott:

• Az igazságtalanság tényei: tiszta magyar területek elcsatolása, népszavazás mellőzése, egyoldalú alkalmazása az önrendelkezés elvének
• Az előzmények: a történelmi Magyarország soknemzetiségű volt, a nemzetiségeket nem mindig kezelték méltányosan (pl. az 1868-as nemzetiségi törvény liberális volt, de a gyakorlatban nem érvényesült maradéktalanul)
• A felelősség kérdése: Magyarország a vesztes oldalon harcolt, a győztesek kemény békét diktáltak - de más vesztes országok (pl. Ausztria, Bulgária) is hasonló sorsra jutottak

A trianoni trauma feldolgozása

• Trianon a magyar nemzeti identitás egyik meghatározó eleme lett
• A téma a mai napig politikailag érzékeny
• 2010 óta június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja Magyarországon
• A határon túli magyarság támogatása (pl. egyszerűsített honosítás, kedvezménytörvény) a magyar politika állandó témája

Összefoglaló

• A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában
• Magyarország területe 325 411 km²-ről 93 073 km²-re csökkent; Horvátország-Szlavónia nélkül számolva (282 870 km²) ez kétharmados veszteség
• Népessége 20,9 millióról 7,6 millióra esett; 3,3 millió magyar került az új határokon túlra
• A legnagyobb területet Románia kapta (Erdély + Kelet-Magyarország, kb. 103 000 km²)
• A hadsereg létszámát 35 000 főre korlátozták, nehézfegyverzet tilos
• Apponyi Albert gróf érvelt a békekonferencián a magyar álláspontért, de sikertelenül
• A béke okai: a győztesek (főleg Franciaország) érdekei, a Wilsoni elvek egyoldalú alkalmazása, kis szövetségesek jutalmazása
• Revíziós politika jellemezte a két háború közötti Magyarországot („Nem, nem, soha!”)
• A bécsi döntések (1938, 1940) átmenetileg visszaadtak területeket, de 1947 után visszaállt a trianoni határ
• Kb. 1,8-2 millió magyar él ma a szomszédos országokban kisebbségben
• Június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja (2010 óta)

Lehetséges vizsgakérdések

1. Ismertesse a trianoni békeszerződés területi rendelkezéseit!

Mintaválasz: A trianoni békeszerződés (1920. június 4.) Magyarország területét 325 000 km²-ről 93 000 km²-re csökkentette. A Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély és Kelet-Magyarország Romániához, a Délvidék a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Burgenland Ausztriához került. Kb. 3,3 millió magyar került az új határokon túlra, közülük a legtöbb (1,7 millió) Romániába.

2. Milyen okok vezettek a trianoni békeszerződéshez?

Mintaválasz: Magyarország a vesztes oldalon harcolt az első világháborúban. A győztesek (főleg Franciaország) maximálisan meg akarták gyengíteni a veszteseket. A Wilsoni elvek (nemzeti önrendelkezés) egyoldalú alkalmazása a győztes oldalon álló nemzetiségeknek kedvezett. A kis szövetségeseket (Románia, Csehszlovákia, Szerbia) jutalmazták. A történelmi Magyarország soknemzetiségű volt, de a határokat nem etnikai, hanem stratégiai és gazdasági szempontok szerint húzták meg.

3. Milyen következményei voltak a trianoni békeszerződésnek?

Mintaválasz: Azonnali következmények: 350-400 000 magyar menekült érkezett, gazdasági összeomlás, a vasúthálózat szétdarabolódása, kulturális veszteségek. Hosszú távú hatás: a revíziós politika meghatározta a két háború közötti Magyarországot. A bécsi döntések átmenetileg visszaadtak területeket, de 1947 után a trianoni határ visszaállt. A határokon túli magyar kisebbség sorsa a mai napig aktuális kérdés.