Kémiai számítások: kémhatás és elektrokémia

2.1 Állandók, savállandók, standardpotenciálok

2.2 Értékes jegy és a pH pontossága

3. A kémhatás számolásának módszere

3.1 Erős savak és bázisok pH-ja

3.2 Gyenge sav és gyenge bázis: Ks, Kb és disszociációfok

3.3 Sóoldatok kémhatása számszerűen

3.4 Közömbösítés, keverés és titrálás: a módszer

4. Az elektrokémiai számolás módszere

4.1 Elektromotoros erő és a reakció iránya

4.2 A Faraday-törvények és a számolási lánc

4.3 Mi válik le? Elektródfolyamatok a számoláshoz

5. A téma kísérletei

5.1 Az ecet savtartalmának meghatározása titrálással

5.2 Vízbontás: gáztérfogat az áramerősségből

6. Problémamegoldás: kémhatás

6.1 Erős sav és erős bázis pH-ja, hígítás

6.2 Erős savak és lúgok összekeverése

6.3 Gyenge sav pH-ja a savállandóból

6.4 Gyenge bázis pH-ja, és fordítva: mennyi oldat készíthető

6.5 Savállandó és disszociációfok a pH-ból

6.6 Gyenge sav hígítása adott pH-ra

6.7 Sóoldatok pH-ja, a titrálás egyenértékpontja

6.8 Közömbösítés és a felesleg pH-ja

6.9 Sav-bázis titrálás törzsoldatból: egy anyag tisztasága

6.10 Permanganometriás titrálás

7. Problémamegoldás: elektrokémia

7.1 Elektromotoros erő standardpotenciálokból és fordítva

7.2 A reakció iránya és egy fémlemez tömegváltozása

7.3 Faraday-törvény: leváló tömeg és szükséges idő

7.4 Nátrium-klorid-oldat elektrolízise: gázok és pH

7.5 Az áramerősség meghatározása a gáz térfogatából

7.6 Sorba kapcsolt elektrolizáló cellák

7.7 Alumínium-előállítás áramkihasználással

7.8 Réz(II)-szulfát-oldat elektrolízise: mi marad az oldatban

8. Kapcsolódások

9. Tipikus hibák

10. Jelentőség

11. Összefoglaló

12. Kulcsfogalmak

13. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok