Kémiai számítások: termokémia és kémiai egyensúly

2.1 Reakcióhő képződéshőkből: a képlet és az előjel

2.2 A számolásban használt adatok

2.3 Hőmennyiség és anyagmennyiség

2.4 Kötési energia és a reakcióhő

2.5 Ionizációs energia, elektronaffinitás, rácsenergia, hidratációs energia

3. Az egyensúlyi számolás eszközei

3.1 Kiindulási és egyensúlyi koncentráció, átalakulási százalék

3.2 Az egyensúlyi táblázat

3.3 Az egyensúlyi állandó és a mértékegysége

3.4 Egyensúlyi összetétel K-ból: a másodfokú egyenlet

4. A téma kísérletei

4.1 Az oldáshő mérése: a nátrium-hidroxid

4.2 A csapadékképződés hőjének mérése: bárium-szulfát

5. Problémamegoldás: termokémiai feladatok

5.1 Reakcióhő képződéshőkből és a felszabaduló hő

5.2 Képződéshő a mért égéshőből

5.3 Képződéshő égéshők körfolyamatából

5.4 Reakcióhő kötési energiákból

5.5 Ismeretlen kötési energia a reakcióhőből

5.6 Rácsenergia körfolyamatból: a nátrium-klorid

5.7 Oldáshő, képződéshő és rácsenergia: a bárium-szulfát

5.8 Gázelegy égése: összetétel a felszabaduló hőből

6. Problémamegoldás: egyensúlyi feladatok

6.1 Egyensúlyi állandó az átalakulásból és a nyomásból

6.2 Egyensúlyi állandó és kiindulási koncentráció

6.3 Az ammóniaszintézis egyensúlyi elegye

6.4 Egyensúlyi összetétel K-ból: hidrogén-jodid

6.5 Disszociáció gázfázisban, másodfokú egyenlettel

6.6 Észteresítés, K = 4,00: mennyi alkohol kell?

6.7 Ismeretlen alkohol azonosítása az észteresítési egyensúlyból

7. Kapcsolódások

8. Tipikus hibák

9. Jelentőség

10. Összefoglaló

11. Kulcsfogalmak

12. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok