Kémiai számítások: képlet és kémiai egyenlet

2.1 Adatok és kerekítés

2.2 A sztöchiometriai számolás négy lépése

3. Számítások a képlettel

3.1 Az összegképlet jelentése

3.2 Tömegszázalékos összetétel a képletből

3.3 Tapasztalati képlet a tömegszázalékból

3.4 Molekulaképlet: a moláris tömeg dönt

3.5 Képlet az általános képletből és a reakcióból

4. Számítások a kémiai egyenlettel

4.1 Az egyenlet jelentései a számolásban

4.2 Feleslegszámítás: melyik anyag fogy el

4.3 Termelési százalék

4.4 Szennyezettség és tisztaság

4.5 Többlépéses folyamatok

4.6 Oldatok és titrálás az egyenletben

5. Összetétel meghatározása reakcióegyenlet alapján

5.1 Porkeverékek: két ismeretlen, két egyenlet

5.2 Gázelegyek összetétele reakcióból

5.3 Égetéses elemanalízis

5.4 Ismeretlen anyag azonosítása

6. A téma kísérletei

6.1 Várható eredmény becslése: a rézgálic kristályvíztartalma

6.2 Melyik bomlásegyenlet igaz? A szódabikarbóna hevítése

7. Problémamegoldás: kidolgozott feladatok

7.1 Molekulaképlet tömegszázalékból és oldatadatokból

7.2 Égetéses elemanalízis és szerkezet

7.3 Képlet égéstermékek arányából

7.4 Feleslegszámítás: alumínium és kén

7.5 Termelési százalék: az aszpirin előállítása

7.6 Szennyezett érc: vas a hematitból

7.7 Többlépéses ipari folyamat: salétromsav ammóniából

7.8 Oldatok reakciója: szóda és sósav

7.9 Porkeverék két reagáló fémmel

7.10 Tömegváltozás fémkiválásnál

7.11 Gázelegy összetétele brómos vízzel

7.12 Ismeretlen fém azonosítása

7.13 Karbonsav azonosítása titrálással

7.14 Redoxititrálás: vas(II)-szulfát tisztasága

8. Kapcsolódások

9. Tipikus hibák

10. Jelentőség

11. Összefoglaló

12. Kulcsfogalmak

13. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok