Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok, aminosavak, savamidok

2.1 Az aminocsoport és a nitrogénatom szerkezete

2.2 Értékűség és rendűség

2.3 Az aminok elnevezése

3. Az aminok fizikai tulajdonságai

3.1 Halmazállapot, szín és szag

3.2 Forráspont: izomer aminok és alkánok összevetése

3.3 Oldhatóság és az anilin

4. Az aminok kémiai reakciói

4.1 Reakció vízzel: a bázisos jelleg

4.2 Reakció hidrogén-kloriddal: sóképzés

4.3 Az anilin, egy aril-amin reakciói

4.4 Amidképzés és égés

4.5 Előfordulás és felhasználás

5. Aminosavak

5.1 Az α-aminosavak általános szerkezete

5.2 Kiralitás és a természetes aminosavak konfigurációja

5.3 Csoportosítás az oldallánc szerint

5.4 Ikerionos szerkezet és fizikai tulajdonságok

5.5 Amfoter jelleg: a glicin reakciója sósavval és nátrium-hidroxiddal

5.6 Előfordulás: kötötten a fehérjékben

6. Savamidok

6.1 Az amidcsoport és a savamidok rendűsége

6.2 A savamidok elnevezése

6.3 Delokalizált π-elektronrendszer és síkalkatú σ-váz

6.4 Halmazállapot, olvadáspont és oldhatóság

6.5 Sav-bázis tulajdonságok és savas hidrolízis

6.6 A karbamid

7. A téma kísérletei

7.1 Szőlőcukor, karbamid és keményítő azonosítása (64. kísérlet)

7.2 Metil-amin oldata fenolftaleinnel és sósavval: várható eredmény becslése

7.3 Anilin vízzel, sósavval és nátrium-hidroxiddal: várható eredmény becslése

7.4 Az acetamid savas hidrolízise: várható eredmény becslése

8. Problémamegoldás

8.1 Feladat: ismeretlen amin azonosítása közömbösítéssel

8.2 Feladat: a glicin reakciója sósavval és nátrium-hidroxiddal

8.3 Feladat: az acetamid savas hidrolízise

8.4 Feladat: a karbamid mint nitrogénműtrágya

9. Kapcsolódások: szerves és szervetlen kémia

10. Tipikus hibák

11. Jelentőség

12. Összefoglaló

13. Kulcsfogalmak

14. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok