Oxigéntartalmú szerves vegyületek: észterek

2.1 Az észtercsoport és az észterképződés

2.2 Csoportosítás a sav típusa szerint

2.3 A karbonsav-észterek elnevezése

3. Szerkezet és fizikai tulajdonságok

3.1 Az észtercsoport polaritása és a molekulák közötti kölcsönhatás

3.2 Forráspont: összevetés a karbonsavakkal és az oxovegyületekkel

3.3 Halmazállapot, szag és oldhatóság: gyümölcsészterek és viaszok

4. Kémiai reakciók

4.1 Hidrolízis savas közegben

4.2 Lúgos hidrolízis

4.3 Égés

5. Előállítás, előfordulás és felhasználás

5.1 Észteresítés karbonsavból és alkoholból

5.2 Előfordulás és felhasználás

6. Zsírok és olajok (gliceridek)

6.1 A gliceridek általános szerkezete

6.2 Zsír vagy olaj: a halmazállapot magyarázata

6.3 Oldhatóság és biológiai jelentőség

6.4 A gliceridek hidrolízise és lúgos hidrolízise (elszappanosítás)

6.5 A telítetlenség kimutatása

7. Szervetlensav-észterek

7.1 Nitroglicerin: robbanóanyag és gyógyszer

7.2 Szulfátészterek: mosószerek

7.3 Foszfátészterek: biológiai szerep

8. A téma kísérletei

8.1 Sebbenzin, etil-acetát és etanol azonosítása (5. kísérlet)

8.2 Az etil-acetát lúgos hidrolízise: várható eredmény becslése

8.3 Olaj és zsír brómos vízzel: a telítetlenség kimutatása

8.4 Olaj elszappanosítása: várható eredmény becslése

9. Problémamegoldás

9.1 Feladat: ismeretlen észter azonosítása visszatitrálással

9.2 Feladat: a gliceril-trioleát elszappanosítása és brómaddíciója

9.3 Feladat: mekkora gáz lesz a nitroglicerinből?

9.4 Feladat: az etil-acetát előállításának hozama

10. Kapcsolódások: szerves és szervetlen kémia

11. Tipikus hibák

12. Jelentőség

13. Összefoglaló

14. Kulcsfogalmak

15. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok