Oxigéntartalmú szerves vegyületek: éterek és oxovegyületek

2.1 Az éterek elnevezése

2.2 Az éterek szerkezete és polaritása

2.3 A dietil-éter fizikai tulajdonságai

2.4 A dietil-éter gyúlékonysága és felhasználása

2.5 Az éterek előállítása

3. Az oxovegyületek szerkezete és elnevezése

3.1 Aldehidek és ketonok

3.2 Szabályos és triviális nevek

3.3 Az oxocsoport szerkezete és polaritása

4. Az oxovegyületek fizikai tulajdonságai

4.1 Halmazállapot, olvadás- és forráspont

4.2 Oldhatóság és szag

5. Az oxovegyületek kémiai reakciói

5.1 Oxidálhatóság: az aldehidek és a ketonok különbsége

5.2 Az ezüsttükörpróba

5.3 A Fehling-reakció

5.4 Redukció alkohollá

5.5 Addíciós reakciók és a paraformaldehid

6. Az oxovegyületek előállítása

6.1 A formaldehid előállítása metanolból

6.2 Az acetaldehid és az aceton előállítása

7. Az oxovegyületek felhasználása és élettani hatása

7.1 A formaldehid és a formalin

7.2 Az aceton, a benzaldehid és az akrolein

8. A téma kísérletei

8.1 Aceton vagy formalin? (59. kísérlet)

8.2 Az alkoholok oxidációs termékei: várható eredmény becslése (57. kísérlet)

8.3 Az éter mint oldószer: várható eredmény becslése (2. és 3. kísérlet)

9. Problémamegoldás

9.1 Feladat: az ezüsttükörpróba sztöchiometriája

9.2 Feladat: egy ismeretlen oxovegyület azonosítása

9.3 Feladat: a formalin összetétele és előállítása

9.4 Feladat: a dietil-éter előállítása és égése

9.5 Feladat: forráspontsor becslése

10. Kapcsolódások: szerves és szervetlen kémia

11. Tipikus hibák

12. Jelentőség

13. Összefoglaló

14. Kulcsfogalmak

15. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok