Az Európai Unió és Magyarország az Európai Unióban

A kiindulópont: a háború utáni Nyugat-Európa

Mélyítés és bővítés: az integráció két tengelye

3. Az integráció íve 1950-1993: a szén- és acélközösségtől az Unióig

A Schuman-nyilatkozat és az ESZAK (1950-1952)

A római szerződés és a közös piac (1957-1958)

De Gaulle, a Fouchet-terv és az üres szék válsága (1961-1966)

Az első bővítések: 1973, 1981, 1986

Az egységes belső piac és a négy szabadság (1985-1993)

A maastrichti szerződés: megszületik az Európai Unió (1992-1993)

4. Az integráció íve 1993-tól napjainkig

A schengeni övezet és a közös pénz

A keleti bővítés (2004-2013)

Az alkotmányos szerződés kudarca és a lisszaboni szerződés

A brexit: az első kilépés (2016-2020)

Az ív fordulópontjai, és ami nem változott

5. Az Unió intézményei és működése

A négy döntéshozó intézmény: kit képviselnek

Az Európai Unió Bírósága és az Európai Központi Bank

Hogyan születik egy uniós jogszabály

A költségvetés és a kohéziós politika

6. Három testület, amit mindenki összekever

Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európa Tanács

Hogyan ne keverd össze: három kapaszkodó

7. Magyarország útja a nyugati integrációba

Előzmény: a rendszerváltoztatás és az új külpolitikai irány (1989-1991)

A visegrádi együttműködés (1991)

A NATO-csatlakozás (1994-1999)

Az uniós csatlakozás (1991-2004)

Magyarország az Unióban 2004 után

8. Forráselemzés

Forrás 1: a Schuman-nyilatkozat (1950)

Forrás 2: a belső piac meghatározása (EUMSZ 26. cikk)

Forrás 3: az athéni csatlakozási szerződés (2003)

A három forrás együtt

9. Összehasonlítás: mélyítés és bővítés

Az összevetés szempontjai

Cél és ütem: mikor melyik volt erősebb

Döntéshozatal és költség: a feszültség forrása

Amikor a kettő egymást feltételezte

10. A tétel gerince: nemzetek Európája vagy föderatív Európa

A vita kérdése: ki dönt végső soron?

A föderatív álláspont és érvei

A nemzetek Európája álláspont és érvei

Ahogy a szerződések egyensúlyoznak a két elv között

Miért nem lehet eldönteni a vitát

11. Tipikus hibák

12. Összefoglaló

13. Kulcsfogalmak

Általános történelmi fogalmak (K1)

Konkrét történelmi fogalmak (K2)

Ne keverd össze

14. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok