Arany János lírája és az Őszikék

Tételszám: #51 | Kategória: Életművek - Kötelező szerzők | Szint: Középszint (2026)

1. Bevezetés

Arany Jánost a legtöbben az elbeszélő költőnek ismerik: a Toldi és a balladák szerzőjének. Pedig a legszemélyesebb, legfájdalmasabb szövegei a lírai versei, és az érettségin a „művek elhelyezése az életműben" pont éppen ezt kéri. Arany lírája nem egyenletes pálya: van benne egy összeomlás (1850-1852), egy majdnem évtizedes hallgatás, és egy váratlan, kései kivirágzás, az Őszikék (1877-1880). Ez a tétel ezt a három szakaszt járja végig hat versen: Letészem a lantot, Kertben, Visszatekintés, Epilógus, Tamburás öreg úr, A tölgyek alatt, és mellettük a Mindvégig meg a Sejtelem. A kerettanterv Aranyhoz kötött fogalmait is itt tanuljuk meg: önirónia, eszményítő realizmus, nép-nemzeti irodalom, filozófiai dal, pillérversszak.

2. Arany lírai pályájának szakaszai

Arany élete és a magyar történelem szorosan összeér. Ezért a lírája is korszakokra bomlik, és mindegyik korszaknak más a hangja.