Fehérjék

2.1 Az α-aminosavak, röviden

2.2 A peptidkötés és a dipeptid származtatása

2.3 A polipeptidlánc jelölése

3. A fehérjék szerkezeti szintjei

3.1 Elsődleges szerkezet (primer struktúra)

3.2 Másodlagos szerkezet: az α-hélix

3.3 Másodlagos szerkezet: a β-redő

3.4 Harmadlagos szerkezet: az oldalláncok kölcsönhatásai

3.5 Negyedleges szerkezet (kvaterner struktúra)

3.6 Fibrilláris és globuláris fehérjék

4. Emil Fischer és Frederick Sanger

4.1 Emil Fischer: a peptidkötés felismerése

4.2 Frederick Sanger: az első fehérje aminosav-sorrendje

5. Kicsapódás és hidrolízis

5.1 A fehérjeoldat és a reverzibilis koaguláció

5.2 Irreverzibilis koaguláció (denaturáció)

5.3 Hidrolízis: vissza az aminosavakig

6. Kimutatási reakciók

6.1 A biuretpróba

6.2 A xantoprotein-reakció

7. A fehérjék biológiai jelentősége

7.1 A fehérjék szerepei

7.2 Fehérjék a mindennapokban

8. A téma kísérletei

8.1 Konyhasó-, tojásfehérje-, szőlőcukor- és keményítőoldat (65. kísérlet)

8.2 A biuretpróba három sorrendben (68. kísérlet): várható eredmény becslése

8.3 Fehérje kicsapása sóval, sósavval és salétromsavval (69. kísérlet)

9. Problémamegoldás

9.1 Feladat: egy tripeptid összetétele és hidrolízise

9.2 Feladat: egy vastartalmú fehérje moláris tömege

9.3 Feladat: egy élelmiszer fehérjetartalma nitrogénméréssel

10. Kapcsolódások: szerves és szervetlen kémia

11. Tipikus hibák

12. Jelentőség

13. Összefoglaló

14. Kulcsfogalmak

15. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok