Szénhidrogének: aromás szénhidrogének

2.1 Mi az aromás vegyület?

2.2 Arilcsoportok és a benzolszármazékok elnevezése

3. A benzol

3.1 A benzolmolekula szerkezete

3.2 Kötéstávolság és kötéserősség más szénhidrogénekhez viszonyítva

3.3 Az aromás jelleg energiaviszonyai

3.4 A benzol fizikai tulajdonságai

3.5 Égés: miért kormozó?

3.6 Szubsztitúciós reakciók: halogénezés és nitrálás

3.7 Addíció csak erélyes körülmények között

3.8 A benzol előállítása: aromatizáció

3.9 Élettani hatás

4. A benzol homológjai és a sztirol

4.1 A toluol

4.2 Robbanószer a toluolból: a TNT

4.3 A sztirol és a polisztirol

5. A naftalin

5.1 A naftalinmolekula szerkezete

5.2 A naftalin tulajdonságai és magyarázatuk

5.3 A naftalin reakciói és felhasználása

6. A téma kísérletei

6.1 Hexén, hexán és benzol azonosítása (53. kísérlet)

6.2 A naftalin melegítése és oldása: várható eredmény becslése

6.3 Kapcsolódó kísérletek más tételekből

7. Problémamegoldás

7.1 Feladat: a benzol stabilizációs energiája

7.2 Feladat: ismeretlen aromás szénhidrogén égésből

7.3 Feladat: nitrobenzol előállítása

7.4 Feladat: toluol és sztirol keveréke

8. Kapcsolódások: szerves és szervetlen kémia

9. Tipikus hibák

10. Jelentőség

11. Összefoglaló

12. Kulcsfogalmak

13. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok