A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth programja és vitája
Bevezetés
A reformkor (1825-1848) a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszaka: ekkor próbálta meg a nemzet modernizálni az elavult feudális (rendi, középkori jellegű) társadalmat, felzárkózni Nyugat-Európához, és megerősíteni a magyar nemzeti öntudatot. Két kiemelkedő személyiség - Széchenyi István és Kossuth Lajos - határozta meg a korszak szellemiségét. Programjaik sok pontban egyeztek, de a megvalósítás ütemében és módszerében élesen vitáztak. Ebben a fejezetben megismered a reformkor főbb kérdéseit, a két reformer elképzeléseit és konfliktusát.
1. A reformkor előzményei és háttere
Miért kellett reform?
A 19. század elején Magyarország súlyosan elmaradott volt Nyugat-Európához képest:
- Feudális társadalom (jobbágyrendszer): a lakosság kb. 80%-a a parasztsághoz tartozott, túlnyomó részben jobbágyként (a földesúr földjén dolgozó, személyében nem szabad paraszt, aki robottal - ingyenmunkával -, dézsma - terménytized - fizetésével és egyéb szolgáltatásokkal tartozott urának)
- A nemesség adómentessége: a föld nagy részét birtokló nemesség nem fizetett adót, ami az állam bevételeit erősen korlátozta
- Gyenge ipar és kereskedelem: rossz utak, kevés gyár, nincs vasút
- A magyar nyelv háttérbe szorulása: a hivatalos nyelv a latin volt, a Habsburg-udvar pedig a németet erőltette
A reformkor kezdete
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlés (diéta - a rendi gyűlés, ahol a nemesség, a papság és a városok képviselői tanácskoztak) tekinthető a reformkor kezdetének. Itt Széchenyi István felajánlotta egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítására - ez volt az első nagy reformtett.
2. A reformkor fő kérdései
A reformkor vitáiban a következő nagy kérdések köré szerveződtek a vélemények:
a) Jobbágyfelszabadítás
- Hogyan szüntessék meg a jobbágyrendszert?
- Önkéntes örökváltság (a jobbágy megváltja magát pénzzel) vagy kötelező, állami kárpótlással?
b) Közteherviselés
- A nemesség is fizessen-e adót? (nemesi adómentesség eltörlése)
- Ki finanszírozza az ország modernizálását?
c) Nemzeti nyelv és kultúra
- A magyar legyen a hivatalos nyelv (a latin és a német helyett)
- Nemzeti intézmények alapítása (színház, akadémia, múzeum)
d) Gazdasági modernizáció
- Iparosítás, vasútépítés, folyamszabályozás
- Hitelrendszer kiépítése (a nemesség nem kaphatott hitelt a birtok eladhatatlansága - ősiség törvénye/aviticitas - miatt, amely megtiltotta a nemesi birtok elidegenítését)
e) Politikai reformok
- Népképviselet (ne csak a nemesség, hanem a polgárság és a jobbágyok is szavazhassanak)
- Felelős kormány (a kormány az országgyűlésnek feleljen, ne a bécsi udvarnak)
3. Széchenyi István programja
Gróf Széchenyi István (1791-1860) - „a legnagyobb magyar” (Kossuth nevezte így) - arisztokrata családból származott, de felismerte, hogy Magyarországnak gyökeresen meg kell változnia.
Főbb művei és gondolatai
| Mű | Év | Fő gondolat |
|---|---|---|
| Hitel | 1830 | A nemesi birtok eladhatatlansága (aviticitas) gátolja a gazdasági fejlődést; hitelt kell kapnia a nemesnek |
| Világ | 1831 | A Hitel kritikáira adott válasz; a reformok szükségességének bővebb kifejtése |
| Stádium | 1833 | 12 pontos reformprogram; az ősiség eltörlése, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés |
Széchenyi reformprogramjának lényege
- „Felülről jövő” reformok: az arisztokrácia (a leggazdagabb nemesi réteg) vezesse a változást
- Fokozatosság: lépésről lépésre, az osztrákok jóváhagyásával, nem konfrontálódva Béccsel
- Gazdasági modernizáció először, aztán politikai reform
- A magyar nemesség önkritikája: Széchenyi szerint először a nemességnek kell megváltoznia
Gyakorlati eredményei
- Lánchíd építésének kezdeményezése (az első állandó híd Pest és Buda között, 1849-re készült el; a rajta áthaladó nemeseknek is vámot kellett fizetniük - ez volt a közteherviselés szimbóluma)
- Dunai és balatoni gőzhajózás megindítása
- Tisza-szabályozás megkezdése (árvízmentesítés, művelhető föld nyerése)
- Lóversenyzés meghonosítása (az angol mintájú társasági élet és gazdasági fejlődés eszköze)
- Az MTA megalapítása (1825)
4. Kossuth Lajos programja
Kossuth Lajos (1802-1894) birtoktalan köznemesi családból származott, ügyvéd és újságíró volt. A reformkor második felének meghatározó alakja.
Politikai pályája a reformkorban
- Országgyűlési Tudósítások (1832-36): kéziratos lap, amelyben az országgyűlés vitáit tudósította - ezzel széles körben ismertté tette a reformeszméket
- Törvényhatósági Tudósítások (1836-37): a megyegyűlések vitáit ismertette
- Börtönévek (1837-1840): a bécsi udvar letartóztatta, hűtlenségi perben 4 évi fogságra ítélték, és 1840-ben amnesztiával szabadult
- Pesti Hírlap szerkesztője (1841-1844): az első nagy hatású magyar politikai hírlap, hetente kétszer jelent meg
Kossuth reformprogramjának lényege
- „Alulról jövő” reformok: a köznemesség és a polgárság legyen a változás motorja
- Politikai reform először: választójog kiterjesztése, felelős kormány, sajtószabadság → ezek teremtik meg a gazdasági reform feltételeit
- Kötelező örökváltság: a jobbágy felszabadítása ne az ő pénzén múljon, a földesurakat az állam kártalanítsa
- Védővám (az import áruk megdrágítása vámokkal, hogy a hazai ipar versenyképes legyen) és iparfejlesztés: Kossuth az osztrák gazdasági fölény ellen akart védekezni
- Unió Erdéllyel: Erdély és Magyarország egyesítése
5. A Széchenyi-Kossuth vita
A vita kirobbanása (1841)
Kossuth a Pesti Hírlapban (1841-től) egyre radikálisabb hangot ütött meg. Széchenyi válaszul megírta a „Kelet Népe” (1841) című röpiratát, amelyben keményen bírálta Kossuthot.
A vita fő pontjai
| Kérdés | Széchenyi | Kossuth |
|---|---|---|
| Ki vezesse a reformot? | Arisztokrácia (felülről) | Köznemesség és polgárság (alulról) |
| Milyen ütemben? | Fokozatosan, kompromisszummal | Gyorsan, határozottan |
| Viszony Béccsel | Együttműködés, ne provokáljuk Ausztriát | Szembenállás, ha kell; a magyar érdekek védelme |
| Mi az elsődleges? | Gazdasági reform → aztán politika | Politikai reform → aztán gazdaság |
| Jobbágyfelszabadítás | Önkéntes örökváltság | Kötelező, állami kárpótlással |
| Ipar | Szabad verseny | Védővám a hazai ipar fejlesztésére |
Széchenyi félelmei
Széchenyi attól tartott, hogy Kossuth politikája forradalomhoz és háborúhoz vezet, amelyben Magyarország el fog vérezni. A „Kelet Népe” címében benne volt a figyelmeztetés: Magyarország Kelet és Nyugat között áll, és ha nem vigyázunk, elpusztulhat.
A vita kimenetele
- A reformellenzék és a közvélemény többsége Kossuth mellé állt
- Széchenyi elszigetelődött politikailag
- 1848-ban mindketten bekerültek a Batthyány-kormányba (az első felelős magyar kormányba): Széchenyi a közlekedési, Kossuth a pénzügyi tárcát kapta
- Széchenyi félelmei részben beigazolódtak: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Magyarország elveszítette önállóságát
6. Más reformkori szereplők
Wesselényi Miklós (1796-1850)
- „Az árvízi hajós”: a pesti árvíz (1838) során csónakon mentette az embereket
- Széchenyi barátja, később Kossuthhoz közeledett
- A jobbágyfelszabadítás és a liberális reformok szószólója
Deák Ferenc (1803-1876)
- „A haza bölcse” - mérsékelt, jogász szemléletű reformer
- Később a kiegyezés (1867) megalkotója lesz
Batthyány Lajos (1807-1849)
- Az ellenzék vezetője az 1840-es években
- 1848-ban az első felelős magyar kormány miniszterelnöke
- 1849-ben a szabadságharc leverése után kivégezték
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
- A Himnusz szerzője
- Az 1832-36-os országgyűlésen a reformellenzék szónoka
7. Az 1847-48-as fordulópont
Az 1847-es utolsó rendi országgyűlésen az ellenzék már szervezett pártként lépett fel (Ellenzéki Párt, elnöke Batthyány Lajos volt). Programjuk:
- Felelős kormány
- Népképviselet
- Közteherviselés
- Jobbágyfelszabadítás
- Sajtószabadság
- Unió Erdéllyel
Az 1848. március 15-i forradalom Pesten és a bécsi forradalom hatására ezek a követelések valósultak meg az áprilisi törvényekben - a reformkor céljai elérték eredményüket.
8. A reformkor jelentősége
- Társadalmi átalakulás: előkészítette a jobbágyfelszabadítást és a polgári átalakulást
- Nemzeti identitás: a magyar nyelv hivatalossá tétele (1844), nemzeti intézmények (MTA, Nemzeti Múzeum, Nemzeti Színház)
- Gazdasági modernizáció: Lánchíd, gőzhajózás, Tisza-szabályozás, vasúttervek
- Politikai kultúra: sajtó, viták, pártalapítás - a modern politikai élet alapjai
- Szellemi pezsgés: irodalom, tudomány, művészet virágzása (Petőfi, Vörösmarty, Arany János)
Összefoglaló
- A reformkor (1825-1848) célja: Magyarország felzárkóztatása Nyugat-Európához
- Fő kérdések: jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, nemzeti nyelv, gazdasági modernizáció, felelős kormány
- Széchenyi: arisztokrata, „a legnagyobb magyar”, fokozatos, felülről jövő gazdasági reform, Béccsel együttműködve; művei: Hitel, Világ, Stádium; tettei: Lánchíd, MTA, gőzhajózás
- Kossuth: köznemesi származású ügyvéd-újságíró, alulról jövő, gyors politikai reform, védővám, kötelező örökváltság; lapja: Pesti Hírlap
- Vitájuk (1841, „Kelet Népe”): ütem, módszer, Bécshez fűződő viszony
- A közvélemény Kossuth mellé állt, de Széchenyi félelmei (forradalom veszélye) részben beigazolódtak
- 1848: mindketten a Batthyány-kormány tagjai; az áprilisi törvények megvalósítják a reformkor céljait
Lehetséges vizsgakérdések
1. Hasonlítsd össze Széchenyi és Kossuth reformprogramját!
Mintaválasz: Széchenyi gróf felülről jövő, fokozatos reformokat javasolt, ahol az arisztokrácia vezeti a változást, Béccsel együttműködve. Elsősorban gazdasági modernizációt akart (Hitel, Lánchíd, gőzhajózás). Kossuth ezzel szemben alulról jövő, gyors reformokat sürgetett a köznemesség vezetésével. Politikai reformot tartott elsődlegesnek (felelős kormány, sajtószabadság), amelyből a gazdasági fejlődés következik. Kossuth kötelező örökváltságot és védővámot akart, Széchenyi önkéntes örökváltságot és szabad versenyt.
2. Milyen gazdasági problémákat azonosított Széchenyi a „Hitel” című művében?
Mintaválasz: Széchenyi rámutatott, hogy az ősiség törvénye (aviticitas) lehetetlenné teszi a nemesek számára a hitelfelvételt, mert a nemesi birtok nem volt elidegeníthető, tehát nem lehetett fedezetként felhasználni. Ez gátolta a gazdasági fejlődést, mert a nemesek nem tudtak beruházni, modernizálni. A megoldás: az ősiség eltörlése, a szabad tulajdon és a modern hitelrendszer bevezetése.
3. Mutasd be a reformkor főbb kérdéseit és az azokra adott válaszokat!
Mintaválasz: A reformkor öt fő kérdése: 1) Jobbágyfelszabadítás - önkéntes vagy kötelező örökváltság; 2) Közteherviselés - a nemesség is fizessen adót; 3) Nemzeti nyelv - a magyar legyen hivatalos nyelv; 4) Gazdasági modernizáció - ipar, vasút, folyamszabályozás; 5) Politikai reform - felelős kormány, népképviselet. Széchenyi a gazdaságit, Kossuth a politikait tartotta elsődlegesnek.
4. Miért volt jelentős a Pesti Hírlap Kossuth szerkesztésében?
Mintaválasz: A Pesti Hírlap (1841-1844) volt az első nagy hatású magyar politikai hírlap, hetente kétszer jelent meg. Kossuth szerkesztésében a lap a reformeszmék terjesztésének legfontosabb eszközévé vált: széles olvasóközönséghez juttatott el politikai gondolatokat, a kötelező örökváltság, a közteherviselés és a felelős kormány programját. A lap hatására a közvélemény Kossuth mellé állt, Széchenyi pedig elszigetelődött.
5. Hogyan kapcsolódott a Széchenyi-Kossuth vita az 1848-as eseményekhez?
Mintaválasz: Vitájuk ellenére 1848 márciusában mindketten bekerültek a Batthyány-kormányba (Széchenyi közlekedési, Kossuth pénzügyi miniszter). Az áprilisi törvények megvalósították mindkettőjük programjának számos elemét. Ugyanakkor Széchenyi félelme - hogy a radikális politika forradalomhoz és háborúhoz vezet - részben beigazolódott: az 1848-49-es szabadságharc leverése után Magyarország elveszítette önállóságát.
6. Milyen gyakorlati alkotásai voltak Széchenyinek?
Mintaválasz: Széchenyi legfontosabb gyakorlati alkotásai: a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása (1825), a Lánchíd építésének kezdeményezése (az első állandó Pest-Buda híd, egyben a közteherviselés szimbóluma, mert a nemeseknek is vámot kellett fizetniük), a dunai és a balatoni gőzhajózás megindítása, a Tisza-szabályozás megkezdése, valamint a lóversenyzés meghonosítása. Ezek mind a gazdasági modernizációt szolgálták.