Egyszerű és összetett mondatok felismerése, egyszerű mondatok elemzése
Tételszám: #10 | Kategória: A nyelvi szintek | Szint: Középszint (2026)
1. Bevezetés
A mondat a nyelv alapvető közlési egysége: egy gondolatot, állítást, kérdést vagy felszólítást fejez ki. A magyar nyelvtan egyik legfontosabb területe a mondatelemzés, vagyis annak megállapítása, hogy egy mondat milyen részekből áll, és ezek a részek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Ez a tétel bemutatja az egyszerű mondatok mondatrészeit (alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző), az összetett mondatok típusait (alárendelő és mellérendelő), valamint az ágrajz alapjait.
2. Az egyszerű mondat
Az egyszerű mondat egyetlen tagmondatból áll, vagyis egyetlen állítmányt tartalmaz. Lehet rövid és hosszú egyaránt - a lényeg, hogy egy állítmány szervezi.
Példák:
- „A kutya ugat.” (rövid, 1 állítmány)
- „A szomszéd kertjében lévő öreg almafa minden évben gyönyörű virágokat hoz.” (hosszú, de 1 állítmány → egyszerű mondat)
3. A mondatrészek
Az egyszerű mondat mondatrészekből épül fel. A mondatrészek a mondat szerkezeti építőkövei, amelyek meghatározott viszonyban állnak egymással.
a) Állítmány (Á)
Az állítmány a mondat legfontosabb része: az a mondatrész, amely az alanyról állít valamit, vagyis kifejezi a cselekvést, történést, létezést vagy állapotot. Az állítmány a mondat szervező központja, minden más mondatrész hozzá kapcsolódik.
Kérdése: Mit állítunk? Mi történik?
Típusai:
- Igei állítmány: ragozott ige (pl. „A fiú fut.” „Az eső esik.”)
- Névszói állítmány: névszó (főnév, melléknév, számnév) ige nélkül, általában kijelentő mondatban, jelen időben, 3. személyben (pl. „Péter orvos.” „Az idő szép.”)
- Névszói-igei állítmány: névszó + létige (van, lesz, volt) együtt (pl. „Péter orvos volt.” „Az idő szép lesz.”)
b) Alany (A)
Az alany az a mondatrész, amelyről az állítmány szól: ki vagy mi végzi a cselekvést, vagy kiről/miről állítunk valamit.
Kérdése: Ki? Mi?
Típusai:
- Határozott alany: konkrétan megnevezett (pl. „A kutya ugat.”)
- Határozatlan alany: nem konkrét személy (pl. „Valaki kopog.”)
- Általános alany: bárki, mindenki (pl. „Az ember halandó.”)
- Rejtett alany: az igéből kiolvasható, de nincs kimondva (pl. „[Én] megyek.” → 1. személy)
Fontos: Az alany és az állítmány között szám- és személybeli egyeztetés van: „A diákok tanulnak.” (többes szám, 3. személy)
c) Tárgy (T)
A tárgy az a mondatrész, amelyre a cselekvés irányul. Ragja: -t (tárgyrag).
Kérdése: Kit? Mit?
Példák: „Olvasom a könyvet.” „Kérek egy kávét.” „Látom őt.”
Típusai:
- Határozott tárgy: konkrétan megnevezett (a könyvet, a házat)
- Határozatlan tárgy: nem konkrét (egy könyvet, valamit)
- Iránytárgy és eredménytárgy: az iránytárgy a cselekvés előtt is meglévő dolgot nevez meg, amelyre a cselekvés irányul („Eszi a kenyeret.”); az eredménytárgy a cselekvés eredményeként jön létre („Varrja a ruhát.”)
Tárgyas és tárgyatlan igék: Nem minden ige mellett állhat tárgy. Az aludni, ülni, menni ige tárgyatlan. Az olvasni, kérni, látni ige tárgyas.
d) Határozó (H)
A határozó a cselekvés körülményeit jelöli: hol, mikor, hogyan, miért, mivel, honnan, hová stb. történik valami.
Kérdései: Hol? Mikor? Hogyan? Miért? Mivel? Honnan? Hová? Meddig?
Legfontosabb típusai:
| Határozó típus | Kérdése | Példa |
|---|---|---|
| Helyhatározó | Hol? Hová? Honnan? | „A kertben játszik.” „A boltba megy.” |
| Időhatározó | Mikor? Meddig? Mióta? | „Holnap jövök.” „Reggel kelek.” |
| Módhatározó | Hogyan? Miképpen? | „Gyorsan fut.” „Szépen ír.” |
| Okhatározó | Miért? | „Félelmében reszket.” |
| Célhatározó | Mi célból? Miért? | „Tanulni jött.” |
| Eszközhatározó | Mivel? | „Tollal ír.” |
| Társhatározó | Kivel? | „Barátjával sétál.” |
| Állapothatározó | Milyen állapotban? | „Betegen dolgozik.” |
| Eredményhatározó | Mivé? Milyenné? | „Pirosra festette.” |
| Fok-mérték határozó | Mennyire? | „Nagyon szép.” |
e) Jelző (J)
A jelző a főnév (vagy főnévi értékű szó) tulajdonságát, mennyiségét, birtokosát vagy értelmezését határozza meg. A jelző mindig a jelzett szó előtt áll (kivétel: értelmező jelző).
Kérdései: Milyen? Melyik? Mennyi? Hány? Kinek a...?
Típusai:
| Jelző típus | Kérdése | Példa |
|---|---|---|
| Minőségjelző | Milyen? Melyik? | „A szép ház.” „A piros alma.” |
| Mennyiségjelző | Mennyi? Hány? | „Három könyv.” „Sok ember.” |
| Birtokos jelző | Kinek a...? | „Péter háza.” „A fiú labdája.” |
| Értelmező jelző | (a jelzett szó UTÁN áll, és felveszi annak ragját) | „Vettem csizmát, pirosat.” |
4. Az ágrajz (mondatelemzés grafikus ábrázolása)
Az ágrajz a mondatrészek közötti viszonyokat grafikusan ábrázolja. Az ágrajzban az állítmány és az alany a mondat két fő ága, és a többi mondatrész ezekhez kapcsolódik.
Az ágrajz felépítése:
- Az állítmány (Á) és az alany (A) a felső szinten, egymás mellett állnak.
- Az állítmányhoz kapcsolódik a tárgy (T) és a határozók (H).
- Bármelyik főnévi mondatrészhez kapcsolódhat jelző (J).
Példa: „A szorgalmas diákok gyorsan megoldották a nehéz feladatot.”
diákok --------------- megoldották
(A) (Á)
| ________|________
| | |
szorgalmas feladatot gyorsan
J (min) (T) H (mód)
|
nehéz
J (min)
Elemzés:
- megoldották → Á (állítmány, igei)
- diákok → A (alany; Ki? Mi? → a diákok)
- feladatot → T (tárgy; Kit? Mit? → a feladatot)
- gyorsan → H (módhatározó; Hogyan? → gyorsan)
- szorgalmas → J (minőségjelző; Milyen diákok? → szorgalmas)
- nehéz → J (minőségjelző; Milyen feladatot? → nehéz)
- a (névelők) → nem önálló mondatrészek, a főnévhez tartoznak
5. Az összetett mondat
Az összetett mondat két vagy több tagmondatból áll, vagyis két vagy több állítmányt tartalmaz.
Hogyan ismerem fel? Számold meg az állítmányokat! Ha kettő vagy több van, összetett a mondat.
Példa: „Esik az eső, és fúj a szél.” → 2 állítmány (esik, fúj) = összetett mondat
Az összetett mondatoknak két fő típusa van: alárendelő és mellérendelő.
6. Az alárendelő összetett mondat
Az alárendelő összetett mondatban a tagmondatok NEM egyenrangúak: van egy főmondat és egy mellékmondat (alárendelt mondat). A mellékmondat a főmondat valamelyik mondatrészét fejti ki bővebben.
Felismerés: A mellékmondatot kötőszóval vagy utalószóval azonosíthatjuk. Az utalószó a főmondatban, a kötőszó a mellékmondatban áll.
a) Alanyi mellékmondat
A mellékmondat a főmondat alanyát fejti ki.
Kérdés: Ki? Mi? (a főmondat állítmányára vonatkozóan)
Utalószó: az Kötőszavak: aki, ami, amely, hogy
Példák:
- „Aki sokat tanul, (az) jó jegyeket kap.”
- „Fontos, hogy eljöjj.”
b) Tárgyi mellékmondat
A mellékmondat a főmondat tárgyát fejti ki.
Kérdés: Kit? Mit?
Utalószavak: azt Kötőszavak: hogy, amit
Példák:
- „Tudom, hogy igazad van.” (Mit tudok? → hogy igazad van)
- „Azt kérem, amit te.”
c) Határozói mellékmondat
A mellékmondat a főmondat határozóját fejti ki. Annyiféle határozói mellékmondat létezik, ahányféle határozó.
Leggyakoribb típusok:
- Helyhatározói: „Oda megyünk, ahol jó a lángos.” (Hová?)
- Időhatározói: „Amikor megérkezett, mindenki örült.” (Mikor?)
- Módhatározói: „Úgy csináld, ahogy mondtam.” (Hogyan?)
- Okhatározói: „Azért sírt, mert megütötte magát.” (Miért?)
d) Jelzői mellékmondat
A mellékmondat a főmondat jelzőjét fejti ki.
Kérdés: Milyen? Melyik? Mennyi? Kinek a...?
Példák:
- „Olyan filmet néztem, amilyet még soha.” (Milyen filmet?)
- „Az a fiú, aki tegnap itt volt, a barátom.” (Melyik fiú?)
e) Állítmányi mellékmondat
A mellékmondat a főmondat névszói állítmányát fejti ki. Ritkább típus, de a teljes felsoroláshoz hozzátartozik.
Utalószavak: olyan, az
Példa:
- „A fiú olyan, amilyen az apja volt.” (Milyen a fiú?)
7. A mellérendelő összetett mondat
A mellérendelő összetett mondatban a tagmondatok egyenrangúak: egyik sem rendeli alá magát a másiknak. A tagmondatok közötti viszonyt kötőszavak jelzik.
a) Kapcsolatos mellérendelés
A tagmondatok egymás mellé vannak állítva, a tartalmuk összekapcsolódik.
Kötőszavak: és, meg, is, sem, sem...sem, is...is
Példa: „Esik az eső, és fúj a szél.”
b) Ellentétes mellérendelés
A tagmondatok ellentétben állnak egymással.
Kötőszavak: de, azonban, viszont, mégis, mégsem, ellenben
Példa: „Tanultam, de nem sikerült a dolgozat.”
c) Választó mellérendelés
A tagmondatok közül választani kell - az egyik VAGY a másik érvényes.
Kötőszavak: vagy, vagy...vagy, akár...akár
Példa: „Vagy te jössz ide, vagy én megyek oda.”
d) Következtető mellérendelés
Az első tagmondat okot mond, a második tagmondat ebből következtetést von le.
Kötőszavak: tehát, ezért, így, ennélfogva, következésképpen
Példa: „Sokat tanultam, tehát jól sikerült a dolgozat.”
e) Magyarázó mellérendelés
A második tagmondat megmagyarázza, megindokolja az elsőt (fordított irány a következtetőhöz képest).
Kötőszavak: ugyanis, hiszen, tudniillik
Példa: „Nem jött el, ugyanis beteg volt.”
Fontos különbség: A következtető mondatban az ok van ELÖL, az eredmény HÁTUL. A magyarázó mondatban az eredmény van ELÖL, az ok HÁTUL.
8. Hogyan elemezzünk mondatot? (Lépésről lépésre)
Egyszerű mondat elemzése:
- Keresd meg az állítmányt (Á): Mi történik? Mit állítunk? → az ige (vagy névszói állítmány)
- Keresd meg az alanyt (A): Ki? Mi? → aki/ami az állítmány cselekvését végzi
- Keresd meg a tárgyat (T): Kit? Mit? → -t ragos szó
- Keresd meg a határozókat (H): Hol? Mikor? Hogyan? Miért? stb.
- Keresd meg a jelzőket (J): Milyen? Melyik? Mennyi? → a főnév előtt álló bővítmény
- Rajzold meg az ágrajzot
Összetett mondat elemzése:
- Számold meg az állítmányokat → annyi tagmondat van, ahány állítmány
- Döntsd el: alárendelő vagy mellérendelő?
- Ha az egyik tagmondat a másik mondatrészét fejti ki → alárendelő
- Ha a tagmondatok egyenrangúak → mellérendelő
- Alárendelőnél: melyik mondatrészt fejti ki? (alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, jelzői)
- Mellérendelőnél: milyen viszonyban állnak? (kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó)
9. Összefoglaló
- Az egyszerű mondat egyetlen állítmányt tartalmaz; az összetett mondat kettő vagy több állítmányt.
- Az egyszerű mondat mondatrészei: állítmány (Á), alany (A), tárgy (T), határozó (H), jelző (J).
- Az állítmány a mondat szervező központja; lehet igei, névszói vagy névszói-igei.
- Az alany az, akiről/amiről az állítmány szól (Ki? Mi?).
- A tárgy az, amire a cselekvés irányul (Kit? Mit?); ragja a -t.
- A határozó a cselekvés körülményeit jelöli (hol, mikor, hogyan, miért stb.).
- A jelző a főnév tulajdonságát, mennyiségét vagy birtokosát határozza meg.
- Az alárendelő összetett mondatban a mellékmondat a főmondat egy mondatrészét fejti ki: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, jelzői.
- A mellérendelő összetett mondatban a tagmondatok egyenrangúak: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó.
- Az ágrajz a mondatrészek közötti viszonyokat grafikusan ábrázolja.
10. Kulcsfogalmak
- Egyszerű mondat - egyetlen állítmányt tartalmazó mondat.
- Összetett mondat - két vagy több állítmányt (tagmondatot) tartalmazó mondat.
- Állítmány (Á) - a mondat szervező központja, a cselekvést/állapotot kifejező mondatrész.
- Alany (A) - akiről/amiről az állítmány szól (Ki? Mi?).
- Tárgy (T) - amire a cselekvés irányul (Kit? Mit?); ragja: -t.
- Határozó (H) - a cselekvés körülményeit kifejező mondatrész (hol, mikor, hogyan stb.).
- Jelző (J) - a főnév tulajdonságát, mennyiségét, birtokosát meghatározó mondatrész.
- Alárendelő összetett mondat - főmondat + mellékmondat; a mellékmondat a főmondat egy mondatrészét fejti ki.
- Mellérendelő összetett mondat - egyenrangú tagmondatok, kötőszavakkal kapcsolódnak.
- Ágrajz - a mondatrészek közötti viszonyok grafikus ábrázolása.
- Tagmondat - az összetett mondat egy-egy önálló állítmányi egysége.
- Utalószó - a főmondatban álló szó, amely előre utal a mellékmondatra (az, azt, ott, úgy).
- Kötőszó - a mellékmondatot bevezető szó (hogy, aki, ami, amely, mert, amikor stb.).
11. Lehetséges vizsgakérdések és rövid válaszok
1. Mi a különbség az egyszerű és az összetett mondat között?
Az egyszerű mondat egyetlen állítmányt tartalmaz, az összetett mondat kettő vagy több állítmányt. Az összetett mondatban annyi tagmondat van, ahány állítmány.
2. Sorold fel az öt mondatrészt!
Állítmány (Á), alany (A), tárgy (T), határozó (H), jelző (J). Az állítmány a mondat szervező központja, az alany az, akiről szólunk, a tárgy az, amire a cselekvés irányul, a határozó a körülményeket, a jelző pedig a főnév tulajdonságait.
3. Mi a különbség az alárendelő és a mellérendelő összetett mondat között?
Az alárendelő mondatban a tagmondatok NEM egyenrangúak: van egy főmondat és egy mellékmondat, amely a főmondat egy mondatrészét fejti ki. A mellérendelő mondatban a tagmondatok egyenrangúak, és kötőszóval kapcsolódnak.
4. Milyen fajtái vannak az alárendelő összetett mondatnak?
Alanyi (Ki? Mi?), állítmányi (a névszói állítmányt fejti ki), tárgyi (Kit? Mit?), határozói (Hol? Mikor? Hogyan? stb.) és jelzői (Milyen? Melyik? Mennyi?). A típust az határozza meg, hogy a mellékmondat a főmondat melyik mondatrészét fejti ki.
5. Milyen fajtái vannak a mellérendelő összetett mondatnak?
Kapcsolatos (és, meg), ellentétes (de, azonban), választó (vagy), következtető (tehát, ezért) és magyarázó (ugyanis, hiszen). A következtetőben az ok elöl, az eredmény hátul; a magyarázóban fordítva.